Az IoT a XXI. század ipari forradalma

Az IoT a XXI. század ipari forradalma

Az IoT a XXI. század ipari forradalma

gyártás

3 perc

A digitális forradalom hibrid munkahelyeket hozhat létre.

Ahogy az „Internet of Things” világa egyre több iparágat érint, az üzleti aspektusok is egyre jelentősebb valódi értékkel rendelkeznek. Az új megoldások már nemcsak egy modellnek számítanak, hanem nélkülözhetetlen irányvonalnak. A piaci szereplők szerint ez az erőteljes gazdasági hatás csak erősödni fog a következő években.

Mégis rengeteg kérdés lengi körül az IoT-szegmenst. Milyen előkészületekre van szüksége a vállalkozásoknak és az alkalmazottaknak, hogy a leginkább tudjanak élni ezekkel az új lehetőségekkel? A legnagyobb félelem pedig az, hogy a tevékenységek automatizálása munkahelyek megszűnését fogja-e eredményezni, és ezek közül néhányra ma még ki sem tudjuk vetíteni az elektronikai iparág fejlődését.

Történelmileg ezek a technológiai előnyök a vállalati tevékenységekben pozitívan jelentkeznek, nem kell messzebb visszatekinteni az ipari forradalomnál. A mostani digitális forradalomnak hasonló pillérei vannak, csak a méretek és a megoldások miatt ezek kevésbé észrevehetőek. Az irodai alkalmazottak számának csökkenése a fejlett országokban már régóta megfigyelhető tendencia, az elmúlt években például a banki, pénzügyi szektorban rengeteg új megoldásra, munkafolyamatra lehetett felfigyelni. Ennek köszönhetően például a technikusokra, internetes programozókra több helyen van szükség.

Már most kirajzolódik az IoT növekedéséből, hogy új, összeolvadt, vagyis hibrid munkahelyek keletkeznek. Megfigyelhető ez az informatika és az egészségügy egyesülésében vagy a robotika és a mezőgazdaság területén. Habár a termelési, szolgáltató folyamatok nem nagyon változtak, szoftverfejlesztőkre, hardver dizájnerekre vagy online sales-esekre egyre nagyobb kereslet van. A marketinges képességek változása mellett lesznek olyan tulajdonságok, amelyek továbbra is fontosak maradnak, úgy, mint problémamegoldó képesség, a közösségre irányuló hatások vagy a különböző helyzetekben történő improvizatív reakciók.

Az orvosi robotikai eszközök fejlesztői mellett már eszköztanácsadókra és hálózati szolgáltató cégekre is szükség lesz az egészségügyben, nem beszélve a mobil applikációk készítőiről. Ezek a mérnökök hatalmas kihívások és feladatok előtt állnak a következő pár években.

Ma még nehéz pontosan megjósolni, melyik területek fognak átalakulni és eltűnni a következő 5-7 évben, azonban az biztos, hogy a munkaerő tulajdonságainak az értékelésében egyre jobban fognak felértékelődni a technológiai képességek. A kék galléros ipari alkalmazottak helyét fokozottan fel fogják váltani a fehér galléros elektronikai munkások.

A legnagyobb előnyt talán a monoton és nem biztonságos munkák kiváltása jelentheti, ezeket ugyanis egyre inkább robotok, programok végzik helyettünk. A Rio Tinto brit-ausztrál bányász vállalat például automatikus bányászati folyamatokat és robotgépek integrálását tervezi, így ez a veszélyes szakma is részesülhet az IoT fejlődéséből.

Az új munkahelyek tekintetében a szoftverfejlesztő és adatanalitikai cégek lehetnek a „zászlóshajók”, amelyek segítségével a vállalatok új, egyszerűbb termékeket és szolgáltatásokat kínálhatnak a felhasználóknak. Nem mellékesen, a termelékenység hatékonysága is jelentősen javul. A cégek a felhőalapú (cloud) rendszerek segítségével, valamint a fogyasztói szokás online feltérképezésével optimalizálhatják az erőforrásokat.

A kibertámadások számának növekedése a biztonsági rendszerek és a privát védelem fejlesztését követeli meg.

Napjainkban az Internet of Things növekedéséből a kontinensek nagyon eltérő mértékben veszik ki a részüket. Nem meglepő módon Ázsia 41 százalékkal vezet, mely a Machine-to-Machine iparág bölcsőjének számít. 28 százalékkal következik Európa, majd Észak-Amerika 18 százalékkal, végül Latin Amerika (8%), Afrika (4%) és Óceánia (1%).

Forrás: Forumblog.org