Digitalizáció és fenntarthatóság a termelő cégek napirendjén

Kapcsolódó cikkek

Digitalizáció és fenntarthatóság a termelő cégek napirendjén

Digitalizáció és fenntarthatóság a termelő cégek napirendjén

gyártás

4 perc

A járvány, a klímaváltozás és a világpolitika a korábbinál is jobban ráirányította a vállalatvezetők figyelmét a kettős átalakulás szükségességére: az okos digitalizációra és a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) célokhoz való igazodásra – állapította meg a KPMG Global Manufacturing Prospects 2022 kutatása. A termelő vállalatoknak újfent szembesülniük kellett a stabil ellátási láncok fontosságával. Voltak azonban, akik a nehézségeket is saját javukra fordították. A megkérdezett vezérigazgatók több mint kétharmada úgy látja: társasága élenjáró és nem pedig követő az iparág alakításában.

A tanácsadó cég nagy termelővállalatok vezetőit kérdezte a 2022-es év kihívásairól. A kiválasztott 11 országban (Észak-Amerika, Európa, Ázsia és a csendes-óceáni térség egyes országaiban) megkérdezett 146 vezető 47 százaléka 1 és 10 milliárd dollár közötti, 29 százaléka 10 milliárd dollár feletti árbevételű társaságot irányít.

Hatékony működés csak reziliens ellátóláncokkal érhető el

A termelő vállalatok vezetői két lényeges és egymással összefüggő erős tendenciát tapasztaltak meg a járvány során. Egyfelől azt, hogy milyen fontosak a stabil ellátási láncok a cégeik ellenállóképessége szempontjából, másfelől pedig azt, hogy ennek az ellenállóképességnek a fejlesztésében mennyire szükségesek az új, digitális technológiák. Aki időben lépett, nemcsak a jövőbeli gazdasági sokkhatások ellen lesz képes védekezni, hanem versenyelőnyre is szert tehetett.

A megkérdezett döntéshozók több mint kétharmada nyilatkozta azt, hogy globális zárlat idején is törekedett a stabil ellátási lánc biztosítására. Az ellenállóképesség fókuszba helyezése a pandémia kihívásaira adott válaszok közül az elsők között szerepel. Ennek szükségessége agilitásra és gyorsabb döntésekre kényszeríti a vállalatokat. A digitalizáció kiemelt szerepet kap ebben.

Nem a járvány az egyetlen zavaró tényező az ellátási láncokkal kapcsolatban – itt a világpolitika is jelentős szerepet játszik. A kutatás szerint az ellátási láncok kockázatainak csökkentésére az egyik lehetséges módszer, hogy közelebb hozzák a termelést a politikai és egyéb kockázatnak kitett régiókból. Nyugat-Európa termelő cégei immár szívesebben létesítenek gyárakat Törökországban, Magyarországon, Lengyelországban és Romániában, és tehetik ezt akár Kínával versenyképes költségszint mellett, de mindenképpen alacsonyabb világpolitikai kockázattal.

Több technológia: nagyobb biztonság, több bevétel

Az ellátási láncok tehát ismét kiemelt figyelmet élveznek, és ez összefügg a járvány második nagy tanulságával: lényeges, hogy a cégek új technológiákba fektessenek be. Erre a sérülékenység csökkentése, és a helyreállítás gyorsítása érdekében is hatalmas szükség van. A vállalatvezetők szerint a kockázat mérséklésére a legjobb megoldás az ellátási láncok mélyebb nyomon követése, a változások észlelése azelőtt, hogy azok hatással lennének a folyamatokra. Ehhez olyan technológia szükséges, amely tranzakciók tömegének követését teszi lehetővé nemcsak a közvetlen beszállítóknál, hanem azon túl is.

A technológiai beruházások másik célja a bevétel növelése. A kutatás szerint a hároméves növekedési célok elérésének fő prioritása a digitalizációba és az ügyfélkapcsolat kezelésébe – például elektronikus piacterek, beszállítói fórumok, valamint IoT-megoldások fejlesztésébe – irányuló befektetések.

Megfelelő integráció mellett ezek a beruházások fokozhatják az agilitást és gyorsíthatják az innovációt.

Fókuszban az ESG, de minden cégnek más miatt fontos

A kutatás szerint a járvány nyomán az ESG (Environment, Social, Govenance) három pillére közül a  válaszadók a társadalmi kérdésekre fordították a legnagyobb figyelmet. A munkavállalók számára a társadalmi célok közül lényeges a diverzitás: a vállalatvezetők megállapításai szerint a Z generáció és az ezredforduló környékén született munkavállalók megszólításában ez nagy szerepet játszik.

A társadalmi célok hangsúlyozása mellett a cégvezérek a környezeti célokat sem hanyagolják el: 71 százalékuk véli úgy, hogy az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás jelentik a legnagyobb veszélyt a hosszú távú növekedésre. Ugyanakkor hasonlóan fontos kihívásnak tekintik a jövedelmi egyenlőtlenségeket is. A társadalmi kérdésekre irányuló fókusz egyik fő oka a képzett munkavállalók iránti növekvő igény. A vezérigazgatók 84 százaléka tervezi, hogy növeli a létszámot a következő három évben. A toborzás ugyanakkor a pandémia kitörése óta jóval nehezebb a megszokottnál.

A megkérdezettek a hibrid munkavégzés sikerének zálogát is a képzésben látják. A munkavállalók várhatóan otthon és munkahelyükön is fognak dolgozni a jövőben, a modell sikere viszont egyelőre vegyes képet mutat. A hibrid munkavégzés nyomán a termelékenység nem feltétlen csökkent, a csapatépítés és az innováció ugyanakkor nehezebbé vált. A vírushelyzet alatt megszaporodó felmondások szintén sok fejfájást okoztak a felsővezetőknek.

Egymást erősíti a digitális átalakulás és a fenntarthatóság

A vállalati körkép megállapította, hogy a járvány és a klímaváltozás kombinációja felgyorsítja a digitális átalakulást. Ennek során a vállalatok keresik az eszközöket az új kockázatok kezelésére és az adódó lehetőségek kiaknázására. Az eredmények azt mutatják: még nem minden cégvezető látta be, hogy a digitális átalakulás és a fenntarthatóság kéz a kézben jár, és erősíti egymást.

A digitalizáció segíthet csökkenteni az ellátási láncok kockázatait, és növelni a fenntarthatóságot. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a cégvezetők az ESG kritériumok elérésére és az átláthatóság megteremtésére stratégiai célként tekintsenek – emelte ki összefoglalójában a KPMG.