Egyelőre rögös az IoT diadalútja az iparban
Egyelőre rögös az IoT diadalútja az iparban
2015. március 11.
A nyilvánvaló előnyök ellenére a Dolgok Internetére épülő fejlesztések jóval lassabban jelennek meg az ipari alkalmazásoknál, mint a fogyasztói piacokon.
A Dolgok Internete az élet minden területén szerteágazó és mélyreható változásokat indít el. Az ipari megoldások és az ezekből származó előnyök a szakértők várakozásai szerint túl fogják szárnyalni a fogyasztók oldalán megnyilvánuló lehetőségeket, bár ezen a területen még jóval lassabb a technológiai fejlődés. Az okoszokniktól kezdve az intelligens otthonokig számos új innovatív eszköz kínálja magát a boltok polcain a vásárlóknak, de az ipar területén ez a változás még időbe telik, a vállalatok itt lassabban veszik át az intelligens újításokat, hogy javítsák napi működésüket.
IoT: ezek a legnagyobb kihívások az iparban >>Ennek egészen egyszerű a magyarázata. A fogyasztók esetében ugyanis sokszor csak hónapokban mérhető egy-egy termék életciklusa, míg az ipari hardvereknél ez az időszak akár egy évnél is hosszabb lehet. Egy olajvezetéket vagy egy adott vasúti pályaszakaszt akár évtizedekig is használhatnak, mielőtt felújításra vagy rekonstrukcióra szorulna. Ráadásul sok esetben felmerül a kérdés, hogy megéri-e új szenzorokkal és érzékelőkkel felszerelt készülékekre lecserélni a megfelelően működő régi berendezéseket, a nyilvánvaló előnyök ellenére is. Ha egy vállalat több költséges, de egyelőre megbízható rendszerrel dolgozik, viszonylag nagy területen, akkor a válasz gyakran nemleges erre a kérdésre.
A Gigaom kutatási elemzője emellett több más akadályt is megemlített, amelyek ma még korlátozzák az IoT, illetve a gépek közti kommunikáció (M2M) gyors terjedését az iparban. Adam Lesser ezek közé sorolta például az egységes ipari szabványok és a szakképzett munkaerő hiányát, az adatvédelmi és a biztonsági kockázatokat, illetve az energiahatékonyságot. Ezek a tényezők akár egyenként is elegendőek a fejlődés lelassításához, viszont minden olyan cégnek számolnia kell velük, amely a Dolgok Internetéhez kapcsolódó fejlesztésbe vág bele. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy a társaság ki tudja-e gazdálkodni a büdzséjéből a készülékek, az infrastruktúra és az üzemek felújításának költségeit, hiszen a megtérülés hosszú távon nyilvánul meg.
De mi történne abban az esetben, ha az érzékelőket nem üzemekben vagy külső helyszíneken helyeznénk el, hanem azokra az emberekre rögzítenénk, akik arra járnak? Itt most természetesen nem a hibernált Google Glass-ról, illetve a Microsoft által tervezett, vezeték nélküli hálózaton át kommunikáló HoloLens szemüvegről van elsősorban szó. A kiterjesztett valóságra épülő platformok többsége ugyan ma már tökéletesen képes egy 3 dimenziós tér felmérésére, a látótér kibővítésére, de általában csupán arra alkalmasak, hogy egyetlen munkafolyamatot végezzünk el hatékonyabban. Ezek az eszközök sokszor ráadásul nem jelentenek minőségi előrelépést az emberi látáshoz és halláshoz képest, így a határokat érdemes lehet kitolni olyan adatok összegyűjtésére, melyek túlmutatnak az emberi érzékelésen.
Növekszik az ipari robotok iránti kereslet >>Ennek egyik példája a DAQRI által néhány hete, a Los Angeles-ben megtartott 4 Dimenziós Expo Konferencián bemutatott intelligens sisak. A kiállításon a 3 dimenziós nyomtatástól kezdve a kiterjesztett valóságra épülő kifestőkönyvekig számos intelligens újítás kapott helyet, de a legnagyobb port minden bizonnyal a „Smart Helmet” kavarta.
Az eszközt kifejezetten ipari felhasználásra tervezték, és bár a kinézete is elnyerte a látogatók tetszését, a termék legérdekesebb része mégis az a szenzorcsomag, amelynek segítségével olyan adatokat lehet gyűjteni, amelyre egy ember segítség nélkül nem lenne képes. A viselhető kiegészítőbe a tervezők egyebek között egy hőérzékelőt, valamint 360 fokos szögben elforduló kamerákat építettek be.
A sisak elsősorban abban segítheti az ipari dolgozókat, hogy a mindennapi feladataikat biztonságosabban és hatékonyabban végezhessék el. Emellett arra is lehetőség nyílik, hogy folyamatosan nyomon kövessék az üzemekben működő berendezések műszaki állapotát az úgynevezett „passzív szkennelés” révén. Ha például a biztonsági őrök mindegyike viseli az intelligens kiegészítőt az éjszakai ellenőrzések során, akkor rögtön észrevehetik azt, ha egy készülék túlmelegedik vagy rendellenesen működik.
Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy egyes adatokhoz nem lehet külső forrásból hozzáférni. Abban az esetben, ha valaki azt szeretné megtudni, hogy mi zajlik egy adatközpontban, atomreaktorban vagy éppen egy mélytengeri kábel környezetében, itt nincsenek hasonló kiskapuk.
Az mindenesetre az IoT mellett szólhat, hogy a dolgozók munkájának hatékonyságát nagyban lehet javítani viszonylag alacsony költségek mellett abban az esetben, ha az iparágak is megfelelően kiaknázzák az egymással és a központi rendszerekkel kommunikáló eszközök előnyeit.
Forrás: Gigaom