A multi-cloud környezetek és a fog computing

Az elemzés első részét itt olvashatja el.A nyilvános felhőszolgáltatás már egy évtizede az életünk része. Megjelenését optimizmus és kétkedés egyaránt jellemezte, az elmúlt éveket pedig végigkísérték a „nyilvános kontra privát felhő” témájú viták. Mára már nem kérdés, hogy a szervezetek döntő többsége felhőalapú megoldásokat alkalmaz.

Az előrejelzés szerint 2021-re a globális adatforgalom 95%-át felhőalapú szolgáltatások teszik majd ki. Az évek során az is bizonyossá vált, hogy mind a nyilvános, mind a privát felhőt alkalmazni fogjuk munkafolyamataink során. Ezeknek a hibrid környezetek menedzselése ugyanakkor költséges és összetett feladat. Az elkövetkező évek izgalmas kihívása lesz olyan alkalmazásokat fejleszteni, amelyek könnyen mozognak a két platform között.

Az úgynevezett fog computing („köd” számítástechnika) segít közelebb hozni a felhőalapú megoldásokat a hálózatra kapcsolódó eszközökhöz. Az IoT, az 5G és az AI (mesterséges intelligencia) révén a dolgok, alkalmazások és eszközök gyorsabban összekapcsolhatók, és az adatfeldolgozás sebessége is nő.

A „ködben” komoly mennyiségű adatot fel lehet dolgozni, és csak azokat az adatokat kell továbbküldeni a felhőbe, amelyek további elemzést igényelnek. Ezzel nemcsak sávszélesség takarítható meg, de közelebb kerülünk a valós idejű adatfeldolgozáshoz is. 

Szándékalapú (intent-based) hálózatok

Van két alapvető tényező, amelyek nélkül a fenti trendek csak víziók maradnak: a kiberbiztonság és a hálózatok. A digitalizáció következtében a hálózatok fontosabbak, mint valaha, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb elvárásokat támasztunk feléjük. A hálózati iparág új korszak előtt áll. A szándékalapú hálózatok a hálózati eszközök sokaságát egy szövetként értelmezik, ahol nem szükséges minden eszközt egyenként, manuálisan konfigurálni. A legújabb technológiák pedig lehetővé teszik, hogy az üzemeltetők ne parancsokat, hanem egy szándékot adjanak meg, és a rendszer ennek megfelelően állítja be az egyes hálózati elemeket.

A Cisco intuitív hálózata azonban ennél is továbblépett, kétirányúvá fejlesztve a kommunikációt. Vagyis a hálózattól is kapunk vissza információkat, valós idejű adatokat. Ezek összefüggéseinek értelmezése révén új információk nyerhetők, melyeket a hálózat saját működésének optimalizálására is felhasználhat: például magától beavatkozik, ha kibertámadásra utaló anomáliákat érzékel.

Kiberbiztonság

A zsarolóvírusok óriási figyelmet kaptak 2017-ben, és a jövőben is számolnunk kell velük. Az olyan kibertámadások, mint a WannaCry és a Nyetya ugyanakkor jól mutatják a hagyományos zsarolóvírusnak tűnő, de sokkal rombolóbb támadások gyors terjedését és kiterjedt hatását. Ezek az események előrejelzik a Cisco által „destruction of service” támadásoknak nevezett akciókat, amelyek után a cégeknek nincs lehetőségük adataik visszaállítására. 

A biztonsági iparban ugyanakkor gőzerővel folynak az automatizációra, gépi tanulásra és mesterséges intelligenciára alapuló fejlesztések. A felderítési idő (time to detection, TTD) csökkentése kritikus jelentőséggel bír a kiberbűnözők megfékezésében, illetve a támadások okozta károk csökkentésében. A hálózatok legújabb generációja pedig már arra is képes, hogy azonosítsa az ismert fenyegetések nyomait, még akkor is, ha azok titkosítva vannak – a kódolás visszafejtése vagy az adatvédelembe való beavatkozás nélkül. A vállalat megoldásával a titkosított adatforgalomban megbújó fenyegetések 99%-os pontossággal azonosíthatók, a hamis pozitív jelzések mértéke pedig kevesebb, mint 0,01%.