IIoT: megérkezett a gyártásba a negyedik ipari forradalom

IIoT: megérkezett a gyártásba a negyedik ipari forradalom

IIoT: megérkezett a gyártásba a negyedik ipari forradalom

gyártás

2 perc

Az intelligens gyári megoldásokat már számos országban alkalmazzák.

Egy norvég, a tenger gyümölcseit feldolgozó üzemben az ember helyett gépek ítélik meg a lazac minőségét, mérik és osztályozzák a halakat, valamint osztják ki azokat a különféle termelési egységeknek. Hamarosan pedig a halak célállomáshoz történő szállításához szükséges jégmennyiséget is gépek fogják meghatározni.

Egy németországi gyárban pedig a gépek programozható logikai vezérlők (Programmable Logic Controls, PLC) millióit állítják elő a készülékek automatizálása céljából – legyen szó hajókról, autókról vagy mezőgazdasági eszközökről szerte a világban. Ennek köszönhetően szinte teljes mértékben hibamentes működés érhető el.

A fenti két esetben a fizikai értelemben vett infrastruktúrát olyan információs és kommunikációs technológiák működtetik, amelyek nagy mennyiségű adatból táplálkoznak. Ez azt mutatja, hogy az üzleti folyamatok minimális emberi beavatkozással is működhetnek, az adott termék előállítása automatizált módon is történhet. Az ipari dolgok internete (Industrial Internet of Things, IIoT) lehet tehát a negyedik ipari forradalom, az Ipar 4.0 alapja, amely újfajta „intelligenciát” ad hozzá a gyártási folyamatokhoz.

Lean menedzsment

Az „okos” megoldásokkal kedvező környezet teremthető az úgynevezett Just in Time (JIT), azaz az „éppen időben” elvre épülő gyakorlathoz, legyen szó a termelésről, a megrendelések kezeléséről vagy az áruszállításról. Ezen gyártásszervezési és készletgazdálkodási leltárstratégia alkalmazásával növelhető a gyártási hatékonyság, és jobban optimalizálható az ellátási lánc működése. A JIT révén ugyanis összeköthetők az egyes alrendszerek, digitális kapcsolat alakítható ki a gyártósorok, a feldolgozó egységek, a termékfejlesztést végző szakértők és a logisztikai szolgáltatók között. Ezzel hatékony kommunikáció és információáramlás valósítható a teljes ellátási lánc minden tagja között.

Egy csatlakoztatott gyárban rövidebb idő alatt lehet jó minőségű termékeket előállítani, és sokkal jobban lekövethetők a kereslet-kínálati tényezők. Így nem mellékesen környezettudatosabb működés érhető el, hiszen csökkenthető az egyes műveletekhez kapcsolódó hulladékmennyiség is.

A lean menedzsment lényege, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően nő az adott szervezet értékteremtő képessége, ugyanakkor az átfutási idő úgy csökken, hogy közben nem keletkezik veszteség.

A változások katalizátorát a szenzorok, az adatok és az elemzések adják. A cikk folytatásában ezeket vizsgáljuk meg.