A riport alapján az új, szenzoros és információs technológiának köszönhetően a kutatás-fejlesztési folyamatok is hatékonyabban végezhetők: könnyebben összevethetők a saját laboratóriumi adatok létező a kémiai adatbázisokkal és a szakirodalommal, így felgyorsítható a fejlesztés üteme.

Okos lépés: IoT-szövetség a gyártók között

Mark Bünger, a vállalat alelnöke szerint mindebből a vegyipari cégek és azok ügyfelei, a kormányzatok és a független szervezetek egyaránt profitálhatnak, hiszen az M2M- és IoT-technológia segítségével javítható a megszokott üzletmenet.

Csökkenthető a feleslegesen felhasznált anyag- és energiamennyiség, átláthatóbbá válnak a keresleti és kínálati adatok, a folyamatban részt vevő berendezések ellenőrzésével pedig elkerülhetők a meghibásodások és a különböző vegyszerekből adódó veszélyek. Jobban nyomon követhetők a biztonsági incidensek, a cégen belüli kommunikáció javulásával pedig megalapozottabb üzleti döntések hozhatók.

Az „intelligens gyárak” hatékonyabban és környezettudatosabban működhetnek, például a kémiai tartályok mobileszközös vonalkód-leolvasása a nyilvántartást és a készletellenőrzést is leegyszerűsíti.

A Honeywell és az Intel által tavaly év végén bemutatott, ipari dolgozók számára fejlesztett rendszer prototípusa például különféle adatokat gyűjt a kutatókról, szakemberekről a zárt rendszerű légzőkészülékek, pulzusmérők és az egyéb viselt eszközök mérései alapján.

Az adatok egy távoli, felhőalapú rendszerbe kerülnek, és az elemző program segítségével időben láthatóak a munkavállalók biztonságát esetlegesen veszélyeztető körülmények, de a gépek meghibásodása is akár előzetesen kiszűrhető – összegezte az Environmental Leader.