A Gartner piackutató jóslata szerint 2020-ban egy tipikus háztartásban akár 500 olyan készüléket is találhatunk, amely kapcsolódik az internethez. Az Ericsson szintén azt vetíti előre, hogy négy év múlva világszerte 50 milliárd intelligens, a világhálóval összeköttetésben álló eszköz lesz forgalomban. 

Abban mindenki nagyjából egyetért, hogy nem sok értelme van olyan korszerű megoldásokkal ellátott eszközöket gyártani, amelyeknek használatáról fogalma sincs a fogyasztóknak. Az IoT 2.0-ás, továbbfejlesztett változatával több cégnek is meggyűlhet a baja, nem is annyira a technológiai szaktudás hiányossága miatt, hanem azért, mert nem ismerik fel az összekapcsolt készülékek létrehozásának igazi értékét, valamint azt, hogy ezek a termékek mit is jelentenek a fogyasztóik számára. 

Annak érdekében, hogy a Dolgok Internetének bevezetése sikersztorivá váljon egy vállalat történetében, a technológiai megoldások mellett a felhasználói élményre, a kivitelezésre és a dizájnra ugyanakkora figyelmet kell fordítani – hangsúlyozta Simon Johnson, az Xceed Group igazgatója. 

Bár néha az is kemény diónak tűnik, hogy a felhasználók átvegyék és beépítsék mindennapjaikba az IoT-t, ez eltörpül azokkal a nehézségekkel összehasonlítva, amelyekkel az üzleti világ szembesül. Természetesen rengeteg olyan vállalkozás létezik, amelyik a teljesítmény és a nyereségesség növelése érdekében felkarolta a hatékonyság javítását előmozdító IoT-technológiákat. 

A gyárakban különféle szenzorokat szereltek fel, a kiskereskedők pedig nyomon követhetik, hogy a napnak egy bizonyos szakaszában mennyi vásárló tér be egy adott üzletbe. Mindezt alapul véve talán nem tűnik túlzásnak azt mondani, hogy számos iparág már sohasem lesz olyan, mint a Dolgok Internete előtt volt.

Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az üzleti világban egy további komoly akadály tornyosul az IoT-technológiák zökkenőmentes átvétele előtt; azok az eszközök, amelyek segítenek a cégeknek beüzemelni és biztonságossá tenni az internethez csatlakozó készülékeket, a jelenlegi állapotukban egyszerűen nem alkalmasak erre a feladatra. Ha a vállalatok szeretnének belevágni egy IoT projektbe, akkor meg kell bizonyosodniuk afelől, hogy az informatikai infrastruktúrájuk megfelel a célnak.

Ez elengedhetetlenül fontos, hiszen a fejlesztések során sokan felhőalapú programokat vesznek igénybe, emiatt drasztikusan megnő a továbbított adatok, és a rendszerhez kapcsolódó készülékek mennyisége. Ha a jelenleg forgalomban lévő intelligens eszközöket alaposan átvizsgálnánk, akkor valószínűleg rengeteg olyan lenne, amelyik megbukna a biztonsági teszteken, és sokan attól tartanak, hogy ez teljesen aláaknázza a Dolgok Internete elterjedését, annak ellenére, hogy az IoT hihetetlen lehetőségeket rejt magában. 

Gyakorlatilag bármilyen WiFi-kapcsolattal ellátott készülék áldozatául eshet egy jól előkészített hackertámadásnak, legyen szó akár egy háztartási készülékről, egy fűtési rendszerről vagy egy katonai drónról. A FBI nemrégen egy közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az új kocsik fokozott veszélynek vannak kitéve az adathalászok miatt, ami szintén rávilágít arra, mennyi gyenge pontja van még a Dolgok Internetének biztonsági szemszögből. A fejlesztőknek ezért külön figyelmet kell szentelniük a megfelelő védelem kiépítésének, mert ez a termékeik sikere és az IoT jövője szempontjából is sorsdöntő lehet. 

Forrás: IoT Now