Az innováció vadnyugata

A VisionMobile piackutató cég vezető elemzője és az IoT Megatrends 2016 tanulmány társszerzője szerint jelenleg több mint ötmillió aktív IoT-fejlesztőről beszélhetünk, 2020-ra pedig ez a szám akár meg is duplázódhat. Ugyanakkor az okosprojektek újabb, a korábbiaktól eltérő kihívásokat is jelentenek az abban résztvevőknek: a Gartner szerint például négyből három esetben fordul elő idő- és költségkeret-túllépés.

Íme, három gyakori buktató:

Hardver vs. szoftver: a hagyományos és a Dolgok Internetéhez (Internet of Things) kapcsolódó fejlesztések közötti legnagyobb különbséget a „dolgok” csatlakoztatottsága jelenti. A pusztán szoftveres háttér ide nem elég, a programozóknak meg kell tanulniuk kezelni a különböző kombinációjú hardvereket. Stijn Schuermans elemző úgy véli, a fejlesztők hamar ráébrednek erre és felfedezik a felhőszolgáltatásokban rejlő lehetőségeket is, hiszen ezek képesek fogadni és megfelelően feldolgozni a berendezések, szenzorok által továbbított adatfolyamot.

Töredezett ökoszisztéma: a Dolgok Internete még mindig gyerekcipőben jár, egységességről egyelőre nemigen lehet beszélni. Számos eszköz csatlakozik többféle úton-módon különféle csatornákhoz, eltérő protokollokkal és beállításokkal. Nincsenek központi szabványok, így maga a fejlesztés is sokkal nehezebb, mint például telefonok és tabletek esetén. A szakértő szerint nemcsak a támogatás hiánya a probléma, hanem az is, hogy nincsenek még az Androidhoz és az iOS-hez hasonló egységes platformok.

Biztonsági megfontolások: az IoT-alapú fejlesztések kapcsán számos biztonsági és adatvédelmi kérdés merül fel, a Gartner becslése szerint a feketepiacon fellelhető hamis szenzor- és videoadatok 2020-ig akár több mint 5 milliárd dolláros kárt is okozhatnak. Schuermans hozzátette: bár a fejlesztők tisztában vannak a megfelelő szintű biztonság jelentőségével, azonban az üzleti érdekeik rövid távon felülírhatják mindezt. 

Forrás: Forbes