IoT-kockázatok: 5 tipp a kudarc ellen

IoT-kockázatok: 5 tipp a kudarc ellen

IoT-kockázatok: 5 tipp a kudarc ellen

gyártás

2 perc

Nem elég pusztán egy jó ötletre és a Dolgok Internetének népszerűségére építeni a vállalkozást, hiszen a gyors sikerek helyett könnyen csőd lehet a folyamat vége. Íme, néhány utólag levont tanulság egy befuccsolt startup vezetőjétől.

Yash Kotak még 2014-ben vágott bele egy nagyobb mérnöki projektbe néhány barátjával. A Lumos elnevezésű (nem összekeverendő az ugyanilyen nevű biciklisisakkal) az Dolgok Internetében (Internet of Things - IoT) és az okosotthonokban jól ismert okoskapcsoló-rendszerrel az volt a céljuk, hogy automatizált otthont hozzanak létre, amely kiismeri lakójának a szokásait és intelligensen alkalmazkodik hozzájuk.

A kezdeti siker, az anyagi támogatások és a rengeteg beleölt munkaóra ellenére azonban csúfos kudarcot vallottak. A termékből mérnöki prototípust ugyan készítettek, de már a kereskedelmi forgalomba szánt formatervezéssel is gondjaik akadtak, végül pedig teljesen feladták a projektet. Kotak a VentureBeat-en foglalta össze tapasztalatait, és megpróbál tanácsokat adni azoknak, akik hasonló projektek indításában gondolkoznak.

1. Ismerje a termék felhasználóit!

Az első fontos hiba, amelyet a piacon sokan mások is elkövetnek, hogy fogalmuk sincs, ki tartozik a célközönségbe és mit vár el a terméktől. A csapat egyik tagja sem használt még okoskapcsolókat vagy okosérzékelőket, így nem nagyon tudták, melyek jellemzően a felhasználók által elvárt funkciók, és melyeket felesleges beépíteni az eszközbe. 

Mit várhat az összekapcsolt világtól?

Mindezek ellenére nagy magabiztossággal vágtak neki a fejlesztésnek, ezt nevezik a pszichológiában Dunning-Kruger hatásnak. Eszerint minél kevésbé jártas valaki egy témában, annál nagyobb az önbizalma, hogy sikerrel járhat. Ha Kotak és csapata értett volna az IoT-hez és az intelligens otthonokhoz, akkor tudták volna, hogy az eszköz, amelyen dolgoznak, nem ad annyi többletértéket a vetélytársakhoz képest, mint amire ők számítanak, valamint jobban értették volna, milyen mérnöki problémákkal kell szembenézniük.

Tanulság: Olyan projektekbe és fejlesztésekbe kezdjen bele, amelyben valóban szakértő vagy tapasztalt felhasználó. Ha nem az, váljon azzá, minél több mindennek járjon utána, vagy keressen olyan társakat a startupba, akik kiváló szakértői az adott területnek.

2. Ne csak feltételezésekre támaszkodjon!

A Lumos csapata nem foglalkozott nagyon a piaccal, a versenytársaikkal. Nem gondoltak bele, hogy hiába hangzik jól az ötletük egy kis csoportnak, és hiába szerezhetnek vele befektetést, lehet, hogy teljesen elrugaszkodott az elképzelésük.

Az innováció vadnyugata

Nemcsak azt nem mérték fel, hogy szüksége van-e bárkinek is a termékükre, hanem azt sem gondolták alaposan végig, hogy meg tudják-e a fejlesztést valósítani. Így a nehezebb úton kellett megtanulniuk, hogy hárman nem képesek olyan mesterséges intelligenciát programozni, amely tökéletesen képes megismerni felhasználóját és előre kiszámítani a lépéseit.

Tanulság: Nagyon sok kérdést fel lehet tenni a termékkel kapcsolatban már azelőtt, hogy a fejlesztésbe belekezdenek. Készítsen listát a feltételezésekről, amelyekre a cég épül, szervezzenek kisebb körben végzett piackutatásokat is.

A további tapasztalatokról hamarosan olvashatnak a cikk második részében.