Nyílt és interoperábilis megoldások

A vállalatok vezetői egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy a csatlakoztatott (connected) eszközök számának növekedésével mennyire sok adat nyerhető ki, melyekből hasznos következtetéseket vonhatnak le. Az új típusú megoldásoknál talán az a legfontosabb szempont, hogy miként lehet összehangolni működésüket a már meglévő, illetve a jövőbeli eszközökkel.

A különálló, töredezett ökoszisztéma ugyanis korlátozza a rugalmasságot, hiszen nem kapcsolható hozzá akármilyen készülék, ráadásul használata többletköltséggel is jár. Így a zárt rendszerek, alkalmazások vagy platformok helyett egyre inkább a nyitott megoldások kerülnek előtérbe. A kulcsot az együttműködési képesség jelenti, hiszen így elégíthetők ki a különböző érdekelt felek igényei.

Ipari szabványok

Nemzetközi összefogás az egységes szabványokért

Ahogy egyre több iparágban használnak különféle intelligens megoldásokat, úgy nő az igény az iparág-specifikus problémákhoz igazodó szabványok iránt, hiszen a csatlakoztatottság, a biztonság és a hardver szempontjából más és más architektúrákra van szükség. 

Példának okáért a mezőgazdaságban nagy távolságú kapcsolódásra és helyi elemzésre képes, strapabíró megoldások kellenek, míg az intelligens otthonok esetén kisebbek a távolságok, így a felhőalapú adatgyűjtés és -tárolás a jellemző. Ami biztos, hogy minden egyes iparág esetén meg kell határozni a kapcsolódó protokollokat, hardvereket, és ki kell dolgozni az egyedi szabványokat.

Egyszerűbb használat

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy miként lehet összekapcsolni az adott berendezéseket, egyes vállalati rendszerek esetén például több száz, több ezer vagy akár több millió eszközt kell összekötni egymással, hogy a rendszer egyáltalán működőképes legyen. A biztonsági kérdések mellett tehát érdemes szem előtt tartani ennek a könnyebb megvalósítását is. Például, hogy a hitelesítéshez ne kelljen minden egyes szenzort külön-külön csatlakoztatni a számítógéphez. Így valószínűleg a közeljövőben egyre gyakoribbá válnak az olyan egyedi készülékek, melyek használatához nincs szükség külön eljárásokra.

Új hitelesítési folyamatok

Az egyedi tanúsítványok és hitelesítés révén a gyártók kiemelkedhetnek a piaci versenyből, az ipari szervezetek és a nagyvállalatok pedig nagyobb befolyást gyakorolhatnak a piaci folyamatokra és fejlődésre. Az újabb ipari szabványok egyrészt alapkövetelménnyé válhatnak, másrészt ezek révén a készülékgyártók is egymástól megkülönböztethetővé válnak. Egy IoT-specifikus tanúsítvány így összehasonlítási alapot is adhat és talán az UL cmkét és a CE jelölést is magában foglalja majd. Előbbi az Underwriters Laboratories által történő hitelesítés, mely nélkülözhetetlen az észak-amerikai exporthoz, utóbbi az Európai Gazdasági Térségben bizonyos értékesített termékek kötelező megfelelőségi jelölése.

A fentiekből is jól kivehető, hogy a Dolgok Internete egyelőre még igencsak gyerekcipőben jár, de ahogyan egyre többen megértik majd, hogy szükség van a különféle intelligens berendezésekre és megoldásokra, várhatóan úgy gyorsul majd fel a végrehajtási folyamat is, ami kritikus pontja a szélesebb körű elterjedésnek.

Forrás: TechZone 360