Ipar 4.0 és IIoT: újratervezés a gyárakban

Ipar 4.0 és IIoT: újratervezés a gyárakban

Ipar 4.0 és IIoT: újratervezés a gyárakban

gyártás

2 perc

A kormányzatok által is támogatott automatizálási kezdeményezések, mint az Ipar 4.0 és az Ipari Dolgok Internete (IIoT) szélesebb körben történő elterjedése mélyreható változásokat eredményez a termelésben – emelte ki Darren Hobbs, az IIoT-területén jártas S3 Semiconductors képviselője.

A szakember azt is biztosra veszi, hogy az ipari folyamatok és a rájuk épülő szervezetek még hatékonyabbá, jövedelmezőbbé és agilisabbá fognak válni. A jövőben egyaránt támaszkodhatnak az adatgyűjtésre és elemzésre, ami sokkal hatékonyabbá teszi a rendelkezésükre álló termelési eszközök felhasználását.

A hatékonyabb felhasználás azt is jelenti, hogy az üzemeket optimális működési körülmények között kell tartani, és állandóan monitorozni kell a folyamatokat, a potenciális hibák után kutatva. A leállásokat hasonlóképpen óvatosan kell kezelni, és a lehetőleg a legrövidebb időre kell redukálni. Hobbs elemzésében azt vizsgálta, hogy az IIoT technológiák hogyan teszik lehetővé az ipari karbantartás, javítás és üzemeltetés (MRO) átalakítását, emellett arra is kitért, hogy a szenzorok milyen kritikus szerepet játszanak ebben az átalakulásban.

Negyedik ipari forradalom az üzemekben

Az Ipar 4.0 az „okosgyáron” alapul, amely kiberfizikai rendszerekkel monitorozza a gyártás fizikai folyamatait, és képes decentralizált döntések meghozatalára is.

Az Ipar 4.0 klasszikus jellemzői:

– Együttműködés: gépek, eszközök, érzékelők és emberek kerülnek egymással kapcsolatba és kommunikálnak egymással.

– Átláthatóság: a rendszerek egy virtuális másolatot készítenek a valós fizikai világról. Az adatokat az érzékelőiken keresztül szerzik be és a megfelelő kontextusba sorolják be.

– Technikai segítség: az IIoT-rendszerek egyrészt segítséget jelenthetnek a döntéshozatalban és problémamegoldásban. Másrészt a gépek, robotok átvehetik azokat a feladatokat, amelyek nem csupán túl nehezek, de túl veszélyesek is az emberek számára.

– Gépi tanulás (ML) és mesterséges intelligencia (AI): a kiberfizikai rendszerek azon képessége, hogy önállóan döntéseket is hoznak, és szükség esetén át tudják venni az irányítást a rendszerek felett.

Mivel az üzleti környezetben a verseny egyre fokozódik, a karbantartásra, javításra és üzemeltetésre (MRO) vonatkozó követelmények is egyre bővülnek – párhuzamosan az Ipar 4.0 által vezérelt, növekvő termeléssel. Különösen igaz ez a tőkeigényes iparágakra, úgymint repülőgépipar, olaj- és gázipar, bányászat, vegyipar és fémfeldolgozás.

A szakember hozzátette: az eszközállomány értékének megtérülése egyszerre foglalja magában élettartamának megnövelését, valamint az igényeknek megfelelő online elérhetőség biztosítását. A fejlesztéseknél természetesen arra is kiemelten figyelni kell, hogy azok megfeleljenek az idevonatkozó jogszabályoknak, biztonsági szabályoknak és egyéb rendelkezéseknek. Az MRO hatékonyabbá tételében rejlő potenciált jól érzékelteti, hogy például a légiközlekedésben ezek a feladatok a működési költségek mintegy 12-15%-át teszi ki.

Forrás: