A kolokáció a szerverek kihelyezett üzemeltetését jelenti. A kolokációs szolgáltatás keretein belül az ügyfél egy minden szempontból jól felszerelt szerverteremben helyezheti el szerverét, amely folyamatos áramellátást, légkondicionálást, tűzvédelmet, felügyeletet és internet-hozzáférést biztosít.

Új üzleti modellek: mindent átalakíthat az IoT és a felhő

Napjainkban a kolokációs adatközpontok iránti kereslet növekedésével a szolgáltatók szerepe minden eddiginél fontosabbá válik, ezzel együtt egyre nagyobb kockázatokkal és kihívásokkal kénytelenek szembenézni.

A kihelyezett szerverek üzemeltetőinek a folyamatosan változó ügyféligények mellett több olyan technológiai újdonsággal is számolniuk kell, mint például az IoT (Internet of Things, Dolgok Internete), az újgenerációs edge computing (peremhálózati megoldások) vagy a felhőalapú informatika, amelyek egyszerre jelentenek lehetőségeket és veszélyeket a kolokációs piac számára. 

A kolokációval kapcsolatos piaci tendenciák feltérképezésére a Schneider Electric a 451 Research kutatócéggel összefogva készített felmérést, 450 döntéshozó végfelhasználót kérdeztek meg az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Európában és Kínában. 

A megkérdezettek 62 százaléka számolt be arról, hogy cége az elmúlt két évben a kolokációs adatközpontokból a nyilvános felhőbe helyezte át informatikai alkalmazásait – a szolgáltatóknak ezért új módszerekkel kell bizonyítaniuk, hogy a kihelyezett szerverüzemeltetés életképes alternatíva lehet. 

Milyen megoldásokat keresnek a megrendelők?

A válaszadók 82 százalékának rendkívül vagy legalább valamennyire fontos, hogy a felhőalapú szolgáltatások ugyanabban az adatközpontban üzemeljenek, amelyben a vállalat informatikai infrastruktúrája is. Ez látszólag kockázatot jelent a kolokációs szolgáltatók számára, amelyet azonban lehetősséggé kovácsolhatnak. 

A megkérdezettek 65 százaléka inkább választana olyan kolokációs szolgáltatót, amely adatközponti infrastruktúra-menedzsment (DCIM) szoftvert használ. Emellett egyéb technológiák, így például a lítium-ion akkumulátorok, az igény szerint előre gyártott adatközpont-komponensek (PFM) vagy a közvetlen hűtés használata is fontos szempont számukra.

82 százalék szívesen venne igénybe távolról elérhető megoldásokat a munkavégzés online követésére és figyelésére. A szerverüzemeltetők számára ez lehetőséget kínál a szolgáltatások bővítésére vagy újabbak bevezetésére, és ezáltal további bevételi források feltárására.

Felhő vs. kolokáció

De vajon mi motiválja egyáltalán a szervezeteket a kolokációra? A tanulmányban résztvevők nagyjából fele (47 százalék) a leggyakoribb oknak a nyilvános felhő késleltetési idejét és teljesítménybeli problémáit tartja. Az ár meghatározó szempont mind a kolokációs, mind a nyilvános felhőszolgáltatások esetében. A kihelyezett szerverüzemeltetés kiszámíthatóbb havi költségei ugyanakkor előnyösebbek a felhasználók számára, aminek hatására 39 százalékuk hagyta el a nyilvános felhőt az elmúlt két évben. 

59 százalék szerint azonban a felhőalapú szoftverek sokoldalú funkciói miatt a cloud computing felé billen a mérleg. Ez alapján az alkalmazásfejlesztési, biztonsági, analitikai, adatkezelési eszközök és szolgáltatások elérhetősége jelentős mozgatórugó a cloud használatában. Ez is alátámasztja azt a megállapítást, miszerint az informatikai részlegeknek meg kell találniuk az egyensúlyt az új felhőalapú szoftveres funkciók kiaknázása és egy stabil informatikai rendszer fenntartása között.