Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese szerint a növekedési trend jórészt két tényezőre – egy mennyiségi és egy minőségi faktorra – vezethető vissza. Egyrészt rohamosan növekszik az IoT SIM-kártyák darabszáma a mezőgazdaságban, másrészt pedig egyre több olyan innovatív alkalmazás jelenik meg, amely a gépek közötti (M2M) kommunikációra, illetve a Dolgok Internetére (IoT) épül. 

A Vodafone legutóbbi IoT Barometer kutatása szerint globálisan az 50 ezernél több IoT-megoldást alkalmazó cégek száma (az ágazatokat együttesen véve) egy éven belül megduplázódott. Magyarországon két ilyen nagy volumenű alkalmazás fut: az egyik az online pénztárgépekhez kapcsolódik (kb. 170 ezer kártyával), a másik pedig az útdíjszedéshez (kb. 50-60 ezer kártyával). Ezeken kívül a biztonság- és energiamenedzsment, valamint a járműkövetés területén vannak a legjelentősebb projektek. 

Hazánkban a mezőgazdaságban még nem jellemző az előbbiekhez hasonló volumenű felhasználás. Király István ugyanakkor reálisnak tartja, hogy öt éven belül minden második agrárvállalkozás fog valamilyen IoT-s alkalmazást használni, és úgy gondolja, hogy ebben a Vodafone piacvezető lehet. 

„Az agrárpiacot még nem tekintem megnyitottnak, azt gondolom, hogy ebben piacvezetők tudunk lenni ezzel a mentalitással. A mezőgazdasági vállalkozások mind mások, ezért nincs két egyforma megoldás. Ezeket a rendszereket nem lehet sematizálni, kell hozzá lefedettség, finanszírozás, tudás és türelem. Ha ezeket a Vodafone tudja nyújtani, akkor másik oldalon meg fogjuk találni a nyitottságot. Az új generációs, technikai újításokra fogékony vállalkozók egyre inkább elérik a mezőgazdaságot is, így exponenciálisan növekszik a nyitottság is” – fejtette ki a vezérigazgató-helyettes a Portfolio.hu-nak adott interjúban. 

Négy kulcsterület az agráriumban

A szakember szerint az energiamenedzsment – így az energiafogyasztás monitorozása és optimalizálása – az egyik olyan kulcsterület, ahol mindenképpen érdemes IoT-fejlesztésekben gondolkodni. 

A másik a biztonság, ami az agrárcégek esetében jelentheti a telephelyek zárhatóságának és a riasztórendszereknek a nyomon követését, de ugyanúgy az elhullott állatok számának minél pontosabb detektálását is.

A harmadik fő terület az állategészségügy, itt a technológiai fejlesztések például abban segíthetnek, hogy minél gyorsabban ellenőrizhető legyen az állatok egészségi állapota. Egy érdekes hazai fejlesztés az a lenyelhető bendőszonda, amely a mért pH-értéket elektronikus jellé alakítja, és amikor a szarvasmarha átmegy egy speciális kapun, akkor a rendszer kiírja, hogy beteg-e az állat, szükséges-e a gyógyszerezése. Ezen az innováción több mint egy éve dolgozik egy tudományos csapat, az a céljuk, hogy a műszer éveken keresztül képes legyen arra, hogy pontos értéket adjon. 

„A negyedik kulcsterület a takarmányozás, így például olyan IoT-fejlesztésekre kell gondolni, amelyek azt mérik és elemzik, hogy egységnyi földterületről hogyan lehet a leghatékonyabban kihozni egy bizonyos mennyiségű megtermelt árut, illetve hogyan lehet optimalizálni és optimálisan tartani a takarmány fizikai-kémiai jellemzőit” – részletezte Király István.