A Smart Factory koncepció lényege, hogy az eszközök vezeték nélküli összeköttetésben állnak egymással. Ez a forgatókönyv arról szól, hogy az Ipar 3.0 platformon napjainkban szerveződő és működő gyárakkal ellentétben, itt már nincs központi irányító rendszer.

Rafal Selega, az ABB szakértője azt vizsgálta, hogy a Smart Factory koncepció szellemében működtetett műszeres biztonsági rendszereknek (Safety Instrumented Systems, SIS) milyen főbb kihívásokra kell választ adnia.

A feldolgozóipar jellegénél fogva „veszélyes üzemnek” számít, hiszen gyúlékony, robbanásveszélyes és mérgező anyagok sokaságát dolgozza fel. Éppen ezért egy kibertámadás akár halálos áldozatokkal is járhat vagy környezeti katasztrófát okozhat. Az okosgyár eszközei és rendszerei továbbá rendkívül bonyolult szoftveres háttérrel rendelkeznek majd, és ahogy a szoftverfüggőség erősödik, úgy egyre megbízhatóbban működő szoftverekre lesz szükség. Végső soron pedig az is előfordulhat, hogy az „emberi tényező” lesz az Ipar 4.0-ás platformon működő biztonsági rendszerek leggyengébb láncszeme – összegezte a szakember.

Okosabb, de veszélyesebb rendszerek?

Az Ipar 4.0 platform célja, hogy megkönnyítse ember és technológia interakcióját. Ennek módja lehet, hogy az ipari üzem minden szintjén információkkal látja el például azokat a személyeket és eszközöket, akik vagy amelyek hozzáférhetnek a folyamatérzékelőkhöz és a végső eleminformációkhoz, így például a mért értékekhez vagy a konfigurációs beállításokhoz.

Jelenleg nincs olyan szabvány, amely egy Ipar 4.0-ás biztonsági rendszer számára kereteket szabna. Ahhoz, hogy a műszeres biztonsági rendszerek Ipar 4.0-ás koncepciójára átálljanak a cégek, az érdekelt feleknek és a befektetőknek nagyobb súlyt kell fektetniük a munkatársak szakmai tudására, és a működés funkcionális biztonságának kérdéseit a kiberbiztonság kérdéseivel együtt kell középpontba helyezniük.

A biztonsági eszközökre gyakorolt hatás

A negyedik ipari forradalom egyik alapelve, hogy a rendszerek – ezen belül azok az eszközök is, amelyek IP-címmel rendelkeznek – egytől egyig közvetlenül vagy vezeték nélkül rácsatlakoznak az internet világszerte elérhető infrastruktúrájára. Kulcsfontosságú tehát, hogy az Ipar 4.0 üzemi rendszerkörnyezet igazolható módon védett legyen a kibertámadásokkal szemben.

Természetéből adódóan, az irányítási rendszerek vezeték nélküli kommunikációja erősen ki van téve a természeti környezet, illetve az ember hatásainak. A villámlástól a kedvezőtlen időjárási körülményeken, a szoláris mágneses viharokon át az épületek és az üzemi berendezések képezte akadályokig egy sor tényező idetartozhat. Az emberekhez kapcsolódó kockázatokhoz sorolhatóak a más vezeték nélküli eszközök, vagy akár a hackerek és terroristák által kiépített vezeték nélküli infrastruktúrák is.

Jelenlegi hiányosságok

Ahhoz, hogy az adott cég letöltse a rendszerére az adatfelhőből az üzemi rendszer működéséhez szükséges adatokat, az ott elérhető hibajavító programokat, a malware szkennereket és a vírusirtó programokat, feltétlenül hozzá kell férnie a virtuális térben rendelkezésre álló óriási adatmennyiséghez (Big Data). Mindez pedig már befolyásolhatja üzemi folyamataink stabilitását.

A jövő „valós idejű” kommunikációjának tehát elég gyorsnak kell lennie ahhoz, hogy eleget tehessen az ipari folyamatok automatizálásával szemben támasztott követelményeknek. A leendő Ipar 4.0-ás környezet magját képező biztonsági terepi buszok (automatizálási kommunikációs szabványok) ugyanakkor egyelőre túlságosan lomhák ahhoz, hogy a folyamatok biztonságát érintő összes alkalmazásból kivegyék a részüket.

Olvassa el a cikk folytatását is!