Az intelligens gyártás középpontjában az ipari tárgyak internetéhez (industrial internet of things, IIoT) kapcsolódó technológiák állnak, amelyek az Ipar 4.0 egyik legnagyobb hajtóerejét jelentik.

A dolgok internetének (IoT) fejlődése – középpontban a fogyasztókra összpontosító tevékenységek támogatásával – az ipari szektorra is kiterjedt, és ezzel újfajta üzemi és raktári műveletek alakultak ki. Az IIoT kínálta lehetőségek kiaknázása 2025-re akár 1,2-3,7 billió dolláros gazdasági értéket is termelhet.

Fontos lehet ez a többi között a délkelet-ázsiai gyártók esetén is, melyek számára kiemelt cél a digitális infrastruktúra fejlesztése és megfelelő súlyozása. Jól mutatja ezt, hogy az ottani gyártók a teljes régióban határozott lépéseket tesznek a kapcsolódó műveletek automatizálására.

Mindezt az informatikai és az operatív technológiai rendszerek integrálásával valósítják meg. A különféle szenzorok, gépek, vezérlőszerkezetek és ipari platformok összekapcsolás révén ugyanis a gyárakban sokkal könnyebben nyomon követhetők és irányíthatók az egyes gépek és folyamatok.

A mesterséges intelligencia (artifical intelligence, AI) és a big data pedig az eddigieknél sokkal mélyebb betekintést tesz lehetővé a kapcsolódó információkba, ami új bevételi forrásokat nyithat meg és növelheti az ügyfélelégedettséget.

Infrastrukturális korlátok

Természetesen ezen a területen is van még hová fejlődni. A valós idejű elemzéseknél és döntéshozatal támogatásánál ugyanis nem lehet minden gép esetében csak és kizárólag a felhőből nyert adatokra támaszkodni. A szenzorok és az egyéb eszközök révén hatalmas információmennyiség áll rendelkezésre, amelyből először is ki is kell szűrni a relevánsak információkat és tendenciákat. Az időtálló és megbízható informatikai infrastruktúra is szükséges a termelés és a létesítménygazdálkodás hatékonyságának fokozásához. 

Első lépésként a különböző gyárak, raktárak és termelőüzemek üzemeltetőinek alaposan át kell gondolniuk, milyen hálózati eszközökre is van szükségük az üzleti szempontból kritikusnak számító műveletek biztosításához. Az IIoT-megoldásoknak ideális esetben a helyszínen kell rendelkezésre állniuk, nem pedig távoli adatközpontokban vagy központi irodákban.

Az úgynevezett állapotalapú felügyelet (condition-based monitoring, CBM) valós időben gyűjti összes az ipari berendezések működési adatait és teszi lehetővé az üzemeltetők számára az alkatrészek tényleges állapotának felmérést. Ennek révén proaktív szerviz valósítható meg. Így a karbantartás szükség szerint – nem pedig ütemezetten, sok esetben feleslegesen – végezhető el, minimalizálva ezzel a leállásokat.

Az optimális hatékonysághoz azonban megfelelő hálózati infrastruktúrát kell biztosítani. Lássuk, mit is jelent mindez a gyakorlatban.

Zavartalan áramellátás és minőség. Az áramellátási zavarok és késések értelemszerűen hátrányosan befolyásolhatják a rendszer elérhetőségét. A peremhálózati eszközöknek így mindenképpen szünetmentes tápellátással kell rendelkezniük. Ez a szünetmentes tápegységhez (uninterruptible power supply, UPS) való csatlakozás révén biztosítható. A nem ideális körülmények között működő gyártók számára tanácsos olyan ipari minőségű UPS-t használni, amely magas hibatűrő besorolással és egyéb strapabíró funkciókkal bír.

Levegőminőség. A levegőben szálló por és részecskék magas koncentrációja veszélyeztetheti az informatikai berendezések megbízhatóságát és várható élettartamát. A porvédett vagy zárt informatikai állványok, valamint a szűretlen levegőt az ipari berendezésektől távol tartó szekrények azonban sokat javíthatnak a helyzeten. A megfelelő hűtőrendszer pedig szintén nagyban hozzájárulhat a tiszta, optimális hőmérsékletű környezet kialakításához.

Fizikai értelemben vett biztonság. Ha a számítástechnikai és tárolási célra használt hardverek a gépek közelében találhatók, az mindig magában hordozza az embereket ért balesetek lehetőségét. Az illetéktelen hozzáférés kockázata pedig növeli a peremhálózati informatika sebezhetőségét. Így a különféle eszközöket ajánlott szó szerint zárt ajtók mögött tárolni, és szenzoros felügyeletet is biztosítani. 

A peremhálózati infrastruktúra láthatósága. Az ideálisnak nem mondható körülmények között működő létesítmények és gyárak esetén nem mindig érhetők el a helyi szintű technikai források és IT-támogatás. Ilyen esetben a megfelelő távfelügyeleti megoldások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az informatikai szakemberek azonnal, valós időben monitorozhassák a gépek működési- és teljesítménymutatóit.

Ugyanakkor a modern technológia alkalmazása sok kihívással jár együtt. Példaként említhetők a telepítési idő és a túlfeszített informatikai erőforrások, amelyek akadályt jelenthetnek a több létesítmény közötti, szabványosított infrastruktúra kiépítése szempontjából. Hatékonyabb megközelítés lehet az integrált, mikroszintű adatközpontok kiépítése és használata. Ennek révén ugyanis nehéz körülmények között is kiemelkedő teljesítmény és megbízhatóság érhető el.

Összefoglalva elmondható, hogy az IIoT-megoldások mindenképpen értéknövelő hatással bírnak a vállalkozások életében. Azonban a peremhálózati informatika nem optimális módon történő alkalmazása különféle problémákat is okozhat. Integrált, mikroszintű adatközpontok esetén megfelelő távfelügyelet biztosítására van szükség, így csökkenthető a késleltetés és az esetleges működési zavarok. A hatékony, időtálló gyártási folyamatok kiépítéséhez, valamint a manapság elvárt gyártási sebesség biztosításához növelni kell az operatív folyamatok hatékonyságát, ugyanakkor minimálisra kell csökkenteni az esetleges leállások esélyét.