A laborban első körben 30 különböző robottal kezdték meg a kutatásokat, ezek között humanoid, előre programozható modellek is találhatóak. Az emberszerű AISOY Raspberry Pi robot például matematikát, alapvető összeadási és kivonási műveleteket tanít majd a diákoknak. Nao – egy 57 centiméter magas, francia fejlesztésű robot – pedig azoknak a gyerekeknek jelenthet segítséget, akiknek a hagyományostól eltérő tanítási módszerekre van szükségük.

Nao egyébként tud mozogni, beszélni, sőt az érzelmek felismerésére is képes. A kutatólabor tudósai azzal számolnak, hogy a programozható robotot nem csupán tanári feladatokkal látják el, a későbbiekben részt vehet robotikai, informatikai, társadalomtudományi és a gépek-emberek közötti kapcsolatokat vizsgáló kutatásokban. A diákok természetesen nem maradnak házi kedvencek nélkül, a folyosókon ugyanis bárki könnyen összefuthat egy Genibo robotkutyával. Az acélborítású állat különös odafigyelést igényel, hiszen a robot „elalszik”, hogyha a tanulók nem elég figyelmesek.  

Lenyűgözte a robotok világa? Ezért megéri a napi robotolás >>A robotok hatékonyságáról és szükségességéről persze világszerte megoszlanak a vélemények. Az egyszerű matematikai műveleteket – az összeadást, kivonást, a szorzást és az osztást – nem minden diáknak lehet teljesen hasonló módszerrel megtanítani, egy-egy tanuló külön magyarázatra szorulhat. Az viszont, hogy a gyerek miért nem érti a feladványt, milyen rosszul beidegződött módszer miatt vét számítási hibákat, nehezen táplálható be előre egy gépbe. Hasonló esetben a robotnak ezért fel kell mérnie, mi miatt adódhatnak a diáknak nehézségei, és egy személyre szabott magyarázatot kell kidolgoznia.  

A Merryland iskola alapítója már számtalan robotot tanulmányozott, amelyek emberszerűek, emellett a megfelelő tudásuk is megvan az oktatáshoz. Susheela George úgy véli, hogy az „elektromos tanárok” segítségével képezhetik ki a jövő tudósainak, tervezőinek és mérnökeinek új generációját. Az intézményben ezért hamarosan a robotika tudománya is bekerül a tantárgyak közé, a harmadiktól a végzős, tizenkettedik évfolyamig vehetnek részt a diákok a különleges fizikai, információs technológiai és matematikai kurzusokon. A tervek szerint a tantárgy a következő tanévben debütál.

George Fernandes, az iskola Infokommunikációs Tanszékének vezetője szerint az elsődleges cél a robotok és a gyermekek közötti kapcsolat megteremtése. Azt szeretnék elérni, hogy a diákok hozzászokjanak a robotok jelenlétéhez, és arra is ráébredjenek, mekkora segítséget nyújtanak játékos formában az új ismeretekre éhező tanulóknak. A tanszékvezető azonban hozzátette, hogy a fejlesztéseknek és a kutatásoknak még messze nem értek a végére. A későbbiekben a gyerekek az órák keretében végigkövethetik egy robot összeszerelésének a folyamatát, sőt saját maguk is részt vehetnek a programozásban.

Az iskola egyébként igen tekintélyes összeget, nagyjából fél millió dirhamot – több mint 33 millió forintot – költött a robotikai laboratórium létrehozására. A kutatók és az iskolavezető reményei szerint idővel a világ összes magániskolája alkalmazhatná az innovatív munkaerőt. Az új tanárok munkáját és eredményeit csak jövő év elején értékelik majd, az internetes fórumok első kommentjei még elég szkeptikusak a megoldással kapcsolatban.  

Forrás: Wearable Technologies