Az önvezető autók evolúciója
Az önvezető autók evolúciója
2016. szeptember 16.
Nehéz elképzelni, hogy egyik napról a másikra minden autó sofőr nélkül közlekedik, és a jelenleginél sokkal nagyobb biztonság uralkodik az utakon. A kulcskérdések között szerepel, hogy milyen különböző szintjei lesznek az önvezetésre való átállásnak, és ebben milyen felelőssége lesz a gyártóknak, valamint a jogalkotóknak.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
Az NNG-t a legtöbben valószínűleg az iGO okostelefonos alkalmazásáról ismerik, hiszen ez a megoldás már körülbelül tíz éve segíti az autósokat a navigációban. A vállalat technológiai igazgatója, Kerecsen Tamás az M2M Zóna rádióműsorban a jövőbeli lehetséges irányokról, így a sofőr nélküli technológiáról és az automatizált autókról beszélt.
A vezetés automatizálásának az első – kiindulási – szintje értelemszerűen az, amikor semmi sem önmagától történik, mindenért az ember a felelős. A második szint az, ahol most tart a szektor, idetartoznak a kezdetleges tempomatok és a sávkövető rendszerek. A sofőrnek tehát ekkor még folyamatosan figyelnie kell és a kormányon kell tartania a kezét.
A harmadik és a negyedik szint hasonlít egymáshoz: mind a kettőben a jármű már képes bizonyos útszakaszokon egyedül vezetni (a hármas szinten inkább csak autópályán, a négyesen akár városokban is). A rendszer ugyanakkor még mindig elvárja a sofőrtől, hogy vészhelyzet esetén visszavegye az irányítást, az alacsonyabb szinten rövidebb időn belül. A hármas szint már önmagában hatalmas ugrásnak számít, amelyet még egyetlen gyártó sem ért el.
Az ötös szintet a teljesen vezető nélküli autó jelenti: ekkor már kormány és pedálok nélkül tervezik a járművet, az utasoknak (itt már ténylegesen csak utasok vannak) elméletileg semmilyen körülmények között nem kell a vezetésre figyelniük.
Miért lenne jobb sofőrök nélkül?
Ahogy a szakember elmondta, jelenleg évi egymillió ember hal meg az utakon balesetekben, az önvezető autók nagy előnye ennek a számnak a jelentős mérséklése lenne. Ha sikerülne például a felére csökkenteni a karambolok számát (ami technológiailag nem teljesíthetetlen feladat), az valószínűleg sokat segítene a fejlesztés társadalmi elfogadottságában.
Az önvezető technológiánál természetesen az is rendkívül fontos kérdés, hogy baleset esetén mégis ki a felelős, és hogyan felel a hibákért. A jövőben tehát azt is meg kell válaszolniuk a döntéshozóknak, hogy kit büntet majd a jogrendszer, ha a robotpilóta okoz balesetet vagy tragédiát.
Rengeteg technológiai és jogi lépés van tehát még hátra ahhoz, hogy az utakon elterjedjenek a teljesen automatizált járművek. Nem is beszélve a különböző márkájú autók közötti kommunikációt szabályozó szabványokról, melyek nélkül egy biztonságosan és gyorsan működő közlekedési hálózat kiépítése szinte elképzelhetetlen.
További részletekért hallgassa meg a teljes interjút, amelyből az is kiderül, hogy az NNG miként fejleszti az önvezető autók térképeit, és szerintük milyen térképekre lesz szükség a sofőr nélküi rendszerekben.