A változás már 2009-ben elkezdődött, ebben az évben lépte át ugyanis az adatforgalom mértéke a hang által generált forgalomét. Azóta pedig egy átlagos mobilfelhasználó 11,4 gigabájtnyi adatot használ el havonta. Mindez jól mutatja, mennyire a részévé vált mindannyiunk életének az okostelefon használata. A világkereskedelem 40%-a gyakorlatilag már ilyen készülékeken keresztül bonyolódik. Az okostelefon-előfizetések száma pedig 700 millióról 6,3 milliárdra emelkedett az elmúlt 10 évben – foglalta össze Jakab Roland, az Ericsson közép-európai regionális stratégiai igazgatója.

Napjainkban – az afrikai térséget, illetve néhány délkelet-ázsiai országot leszámítva – majdnem mindenki rendelkezik már okostelefonnal. Szinte minden térségben vannak olyan országok, amelyeknél csaknem 100%-os a penetráció.

„Elmondható, hogy az 5G terjedése gyorsabb a vártnál, és nem lehet kiszámítani, hogy mikor okoz esetlegesen nem várt nagyságrendi robbanást egy olyan új eszköz, szolgáltatás vagy üzleti modell, amely a legújabb generációs mobilhálózatok magasabb szintű képességeire épül. Ilyen ugrást hozhat el a többi között a virtuális, illetve a kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia terjedése, valamint a gyártás, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy az egészségügy hálózatba kötése és digitalizációjának felgyorsulása” – tette hozzá.

Az Ericsson budapesti kutató-fejlesztő központjában mintegy 2000 kutató és mérnök bevonásával dolgoznak. Szakértőik arra számítanak, hogy ötéves távlatban, 2027-ben már világszerte az 5G lesz a domináns mobilhálózati hozzáférési technológia, és az összes előfizetésnek nagyjából a fele már újgenerációs lesz.

Érdemes kiemelni, hogy az Amerikai Egyesült Államok élenjár az 5G kiépítésében. Az USA-ban ugyanis a helyi szolgáltatók olyan sebességre kapcsoltak, hogy 2027-re várhatóan a lakosság 90%-a már 5G-lefedettséget biztosító helyen fog élni. Magyarországon jelenleg lakosságarányosan körülbelül 20% az újgenerációs hálózatok elérhetősége.

A fenntarthatóságot is szem előtt kell tartani

„Az 5G hozzájárul a fizikai valóság és a digitális világ közötti határ elmosódásához. Az új technológiai megoldások ugyanakkor hatékonyabb adatátvitelt tesznek lehetővé, ezáltal a hálózatok energiafogyasztását is kordában lehet tartani. Az energiafelhasználás 1,6-szorosára emelkedett az elmúlt 10 évben, míg a kapcsolódó adatforgalom csaknem a háromszázszorosára. A fejlesztéseknek tehát azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy az adatéhség nem mehet a fenntarthatóság rovására” – hangsúlyozta a szakember.

Felpörög az Ipar 4.0

Jakab Roland szerint az ötödik generációs megoldások legnagyobb haszonélvezője elsősorban a gyártási szektor lehet. Itt ugyanis rengeteg szolgáltatás és folyamat tehető könnyebben elérhetővé és hatékonyabbá az újgenerációs fejlesztésekkel. Elég például az autonóm guruló robotokra (AGV), a logisztikai központokban folyó munkára vagy az 5G-n keresztül hálózatba kapcsolható és a felhőn keresztül irányított működtetésre gondolni. De az egészségügy is sokat fejlődhet például a távolról irányított műtéteknek köszönhetően, a közlekedési szektorban pedig az önvezető fejlesztések vannak a fókuszban.

Az Analysis Mason kutatócég még 2020-ban készített az Ericsson megrendelésére egy tanulmányt a témában. Ennek eredménye szerint a többi között az 5G-re épülő precíziós gazdálkodás révén a magyar vidék 269 millió euró többletbevételhez juthat a következő években, tehát a mezőgazdaság is sokat nyerhet a hálózati technológia látványos fejlődésével.