Komoly kihívás elé állítja a hazai energiaszolgáltatókat, cégeket és a háztartásokat is az Európai Unió új energetikai irányelve. A jövő decemberben életbe lépő direktíva alapján a nagyvállalatoknak évente 1,5 százalékkal kell javítaniuk az energiafelhasználás hatékonyságát 2020-ig. Az elmúlt években több hasonló kezdeményezés is kudarcba fulladt a közösségen belül, így a legújabb előírás már tételesen tartalmazza a tagállamokkal szemben támasztott követelményeket.

A legnagyobb feladatot azoknak a cégeknek jelenti az uniós célkitűzés, amelyek az előző években különböző beruházások segítségével már jelentős előrelépést értek el ezen a területen. A hazai intelligens épületek száma azonban még így is elég alacsony, tehát bőven van tere a további fejlődésnek – összegezte az M2M Zóna című műsorban Haddad Richárd, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület főtitkára.

A vállalkozásoknak első lépésben energetikai mérleget kell készíteniük, amely arról ad képet, hogy az épület egyes pontjain mekkora energiafelhasználás zajlik. Itt rendkívül hasznosak a GSM-technológiák segítségével távolról is leolvasható mérőórák, a begyűjtött adatok révén ugyanis pontosan nyomon lehet követni a fejlesztések eredményességét. A háztartások esetében hasonló a helyzet: a tulajdonosoknak érdemes beszerezniük egy energetikai tanúsítványt, amely feltárja, mely ponton szivárog el a legtöbb energia feleslegesen az otthonokból.

A háztartásokban az energiafelhasználás 70 százaléka esik a fűtés és a hűtés működtetésére, érdemes tehát ezeknek a rendszereknek a fejlesztésével, illetve a szigetelés korszerűsítésével kezdeni. A szakértő szerint nincs értelme rengeteg szenzorral teleaggatni a lakást, inkább az érzékelők sokoldalú felhasználásán múlik a siker. Egy mozgás- és jelenlét-érzékelő például nemcsak biztonsági célokat szolgálhat, hanem a világítás szabályozásában is szerepet játszhat.

További részletekért hallgassa meg a beszélgetést!