„Egy viszonylag szigorúra sikerült szabályozásról beszélünk. Az európai rendeletben foglaltaknál ugyanis a hazai szabályozás nagyobb körben követeli meg a drónoknak és a drónhasználatoknak, sőt a pilóta nélküli repülő eszközök üzemben tartóinak a nyilvántartásba vételét. Nagyobb körben határozza meg az engedélyköteles drónhasználatot. Ez talán a legfontosabb, legelső különbség, amit ki kell emelni. Ugyanakkor az mindenképpen előny, hogy végre egységes szerkezetbe sikerült foglalni a szabályokat” – fogalmazott a Taylor Wessing Ügyvédi Iroda munkatársa.

Az interjúban szó volt arról is, hogy Magyarországon már a 120 grammnál nehezebb pilóta nélküli repülő eszközöket is regisztrálni kell. Ez túl alacsony határnak tűnik sokak számára, mivel a gyereknek vásárolt játékdrónok többsége is meghaladja ezt a határértéket.

„Az európai rendeletekben 250 gramm az a határ, ami felett regisztrálni kell a drónt, illetve ami felett engedélyt kell kérni a használatához. A magyar szabály viszont ezzel kapcsolatban 120 grammban határozta meg a teljes repülési tömeg alsó határát. A drónok nagy többsége ennél nagyobb súlyú, illetve az is nagyon gyakori, hogy videókamera is fel van szerelve rájuk. Kamera esetén viszont mindenképpen engedélyköteles a drón. Ami 120 gramm alatt van, és nincs rajta kamera, az minősül játék pilóta nélküli eszköznek. Ezekre nem vonatkoznak az engedélykérési és regisztrációs követelmények” – részletezte Novák Zoltán.

Hallgassa meg a 2021-es év első IoT Zóna műsorát, amelyben arról is szó volt, hogy mi a teendő a lakott területen történő és a lakott területen kívüli reptetésnél, illetve milyen további szabályokra kell figyelniük a professzionális és a hobbi drónozoknak!