Erre egy jó példa a Felix cég. A svéd élelmiszeripari vállalat októberben egy ideiglenes boltot nyitott Stockholmban, ahol az árakat az alapján szabták meg, hogy mekkora volt az adott termék karbonlábnyoma. Minél magasabb a kibocsátás, annál magasabban lett az ár is megszabva.

Az ötletgazdák azt szerették volna megmutatni, hogy mennyire könnyen tudnak a fogyasztók környezetbarát döntéseket hozni, ha a boltokban egyértelműen feltüntetik a releváns információkat. Minden vásárló kapott egy „szén-dioxid-kibocsátási keretet”, amelyet az egy hétre szükséges élelmiszerekre költhetett.

A két napig nyitva tartó, úgynevezett pop-up üzlet mindössze a figyelemfelkeltést szolgálta. A Felix azonban már most feltünteti az egyes élelmiszereihez kapcsolódó üvegházhatású gázok kibocsátási értékeit – a hozzávalók megtermelésétől kezdve a késztermék előállításáig.

A pop-up bolt, ahol a fenntarthatóságot szem előtt tartva lehetett intézni a heti bevásárlást

A termékek akkor kaphatják meg az „alacsony ökológiai lábnyom” minősítést, ha kibocsátásuk nem haladja meg a svédországi élelmiszerek átlagértékének a felét. A vállalat marketingmenedzsere szerint az is fontos, hogy a megjelölés könnyen érthető legyen.

„Tudjuk, hogy a számok önmagukban nem sokat jelentenek a fogyasztók számára. Éppen ezért létrehoztunk egy ökoskálát, amely egyértelműen megmutatja az aktuális átlagértéket, és azt is, hogy mi számít alacsony ökológiai lábnyomnak” – mondta Thomas Sjöberg a CNN Business-nek.

A környezeti hatásokat vizsgáló független szervezet, a Carbon Trust megbízásából készült felmérés megerősítette, hogy a fogyasztók kétharmada támogatja az élelmiszerek szén-dioxid-kibocsátási értékeinek a feltüntetését.

A vásárlók a szén-dioxid-kibocsátási keretüket költhették el

A nemzetközi kutatást Franciaországban, Németországban, Olaszországban, valamint Hollandiában, Spanyolországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban készítették. A Carbon Trust ugyanakkor kiemelte, hogy egyelőre még egyetlen kormányzat sem tette ezt a típusú megjelölést kötelezővé.

Az ökocímkék azonban kezdenek egyre inkább elterjedni. A húspótló termékeket kínáló márka, a Quorn az év elején termékei 60%-ánál bevezette azok használatát, az Unilever pedig nemrégiben kidolgozott egy tervet az árucikkek szén-dioxid-kibocsátásának kommunikálására.

Komplex algoritmusok

Az élelmiszer valódi szén-dioxid-kibocsátásának a megállapítása nem egyszerű feladat. A márkanevek olyan speciális platformokkal kezdtek el együtt dolgozni, amelyek összetett kalkulációk segítségével állapítják meg a termelési láncban felmerülő kibocsátási szintek kiszámításához szükséges adatokat.

Például az Oatly a svédországi Chalmers Műszaki Egyetemen létrejött startup, a CarbonCloud segítségével számítja ki a zabitalok klímalábnyomának értékét – kezdve a mezőgazdasági folyamatoktól egészen az élelmiszerboltokig.

„Kifejlesztettünk egy olyan webes platformot, amely lehetővé teszi az élelmiszergyártók számára, hogy részletes klímaelemzéseket végezzenek a mögöttük lévő tudomány vagy matematika megértésének szükségessége nélkül” – magyarázta David Bryngelsson, a CarbonCloud vezérigazgatója.

Amellett, hogy az információkat felhasználják termékeik megjelölésére, a vállalkozások láthatják, hogyan változna az éghajlatra gyakorolt hatásuk, ha például beszállítót váltanának, vagy megújuló energiát alkalmaznának. A CarbonCloud már több száz termék és márka – például az Estrella, a Nude és a Naturli – számára készített kiértékeléseket, és egyre nagyobb érdeklődést tapasztalnak a fejlesztésük iránt.

„Az ágazatban hatalmas szükség van erre, hogy a lehető legkevesebb munkával megbízható, részletes információkra lehessen szert tenni” – mondta Bryngelsson. Jelenleg az élelmiszeriparnak nincs szabványosított formulája a szén-dioxid-kibocsátás kiszámítására, de Thomas Sjöberg szerint a legfontosabb az, hogy a fogyasztók megkapják azokat az információkat, amelyek jelen pillanatban rendelkezésre állnak.

„A jövőben remélhetőleg létrehoznak majd egy közösen elfogadott formulát az érték kiszámításához és a megjelölésekhez. Ugyanakkor muszáj már most cselekednünk, az éghajlatváltozás problémája nem várhat tovább” – tette hozzá a marketingmenedzser.