Jól teljesítettek a tavalyi évben is az e-kereskedők: 23%-kal tudták növelni a magyar online e-kiskereskedelem forgalmát. A több mint 5000 e-kiskereskedő internetes értékesítése alapján a teljes kiskereskedelmen belül az online értékesítés aránya elérte a 7%-ot, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Az eNET minden évben tavasszal, a május 31-ei mérlegzárásokhoz közeledve készíti el az átfogó elemzését.

Habár az online vásárlók száma is évről évre nő, dinamikája lassul, és a hazai e-kiskereskedelem bővülését inkább a netes vásárlások intenzitása fogja meghatározni. Jól mutatja ezt a változást az átlagos kosárérték emelkedése és az egy online vásárlóra jutó forgalom növekedése.

• A legnagyobb volumenben értékesített termékkategóriák élén továbbra is a számítástechnikai eszközök állnak.
• Ezt követik fej-fej mellett a szórakoztató elektronikai eszközök és a ruházati-sportruházati termékek.
• A dobogó harmadik fokán pedig a lakberendezési termékek állnak.

Míg 2017-ben egy online vásárlás átlagos értéke 13.400 forint volt, a tavalyi évben elérte a 15.400 forintot. Az egy online vásárlóra jutó éves átlagos online forgalom pedig 111 ezerről 124 ezer forintra növekedett.

Hatalmas a harc a fogyasztókért

Az elmúlt 5-7 évben rengeteget fejlődött az online kereskedelem idehaza termékkínálat, technológia, biztonság, szolgáltatások és edukáció tekintetében. Egyre többen indították el az online értékesítést a legnagyobb klasszikus kiskereskedelmi láncok közül is. Olyan szegmensek törtek előre, amelyekre korábban senki nem gondolt – például a ruházat és lakberendezés.

A fogyasztók kegyeiért pedig tovább éleződött a verseny, ami nemcsak szolgáltatásfejlesztésben, hanem főként a kommunikációra költött hatalmas összegekben és a mára részben fenntarthatatlanná váló árversenyben is megmutatkozott. Ez a verseny időnként már korábban is megmutatta negatív hatását, például az ingyenes kiszállítás erőltetésében a logisztikai fejlesztések kárára, ami a tömegesen késő év végi csomagokban csúcsosodott ki.

A verseny erősödése miatt elkezdődött idehaza egy piaci konszolidáció is, aminek egyik legfontosabb jele az eMAG és az eDigital tervezett egyesülése. Az elkövetkező években az erőviszonyok további átrendeződésére lehet számítani nemcsak a nagy, hanem a közepes vertikális szereplők közötti összeolvadásokra és együttműködésekre is. Minderre már csak azért is szükség van, mert a hazai webáruházaknak a nemzetközi szereplőkkel is fel kell venni a versenyt.

Egyre népszerűbbek a külföldi webáruházak is

Már minden második online vásárló (3,1 millióan) külföldről is rendel online, és a tavalyi évben az eNET becslése alapján bruttó 400-420 milliárd forintot költhettek el a magyar internetezők külföldi webáruházakban, piactereken. Mindez azt is jelenti, hogy a Magyarországról indított internetes kiskereskedelemben elköltött vásárlások összértéke meghaladta az 1000 milliárd forintot 2018-ban.

A külföldi webáruházakból való vásárlások intenzitás növekedése óriási kihívást jelent a magyar gazdaság számára, lévén ilyen esetekben a termékeket egy futárcég közvetítésével csak behozzák az országba, és átadják a vásárlónak.

Házhoz jön a nagybevásárlás

Ma már a felnőtt internetezők 91%-a, azaz 5,4 millió fő vásárol online, és közülük minden negyedik-ötödik netes vásárló (1,2 millió fő) a háztartás bevásárlásának egy részét is online végzi. Az FMCG, vagyis a napi fogyasztási cikkek online forgalma pedig már a teljes e-kiskereskedelmi forgalom hatodát adja.

Az eddigi dinamikus növekedés várhatóan az elkövetkezendő években sem fog alább hagyni, a szegmens gyorsabban növekszik, mint a piac egésze, súlya így egyre meghatározóbb lesz. Mindezt csak erősíti, hogy májusban újabb szereplő, a Spar is elindította az online értékesítését.