Önkiszolgáló 2.0: jönnek az automatizált, pénztár nélküli boltok

Önkiszolgáló 2.0: jönnek az automatizált, pénztár nélküli boltok

Önkiszolgáló 2.0: jönnek az automatizált, pénztár nélküli boltok

kereskedelem

17 perc

Várhatóan 2-3 éven belül már idehaza is elindulhatnak az első tesztelések.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

Egy időben az volt újdonság, hogy kalauz nélküli villamosok kezdtek el működni. Napjainkban pedig már eladó nélküli boltra is van példa a tengerentúlon. Az Amazon ugyanis év elején nyitotta meg első automatizált, kassza nélküli élelmiszerboltját Seattle-ben. Sajtóértesülések szerint a kereskedőóriás hamarosan két új Amazon Go egységgel is bővít Chicagóban és San Franciscóban.

Az M2M Zóna műsorában Müller Zsolt, a KPMG kereskedelemért és fogyasztási piacokért felelős igazgatója először az innováció előnyeit vette sorra. Üzleti szempontból egyrészt kedvező lehet az üzemeltető számára, hogy a teljesen önkiszolgáló boltok kevés alkalmazottal működnek. A vevők számára pedig komoly előny a gyors és kényelmes bevásárlás.

A pénztár nélküli boltban a vásárlás folyamata azt jelenti, hogy a vevő elindítja a megfelelő okostelefonos applikációt, majd leveszi a polcról a terméket, és kisétál a kiválasztott termékekkel együtt az üzletből. Ezt követően a rendszer automatikusan kiszámlázza a vásárlást.

Az igazgató szerint Magyarországon várhatóan 2-3 év múlva találkozhatunk először ezzel az újítással. Valószínűleg először dobozos megoldásként jelenik majd meg a kamerás termékfelismerő rendszer, és ezt fogják majd kipróbálni az innovációra nyitott kereskedők.

Kamerák és gépi látás

Az egész rendszer újdonsága, hogy a bolt kamerákkal figyeli a termékeket. Ez a megoldás némileg hasonlít az önvezető autók technológiájához, amelynél szintén egy-egy területet több kamera figyel, és a készülékek meg is osztják egymással az adatokat. A kamerák nagyon pontosan látják, hogy milyen terméket vesz le a vásárló, milyen árucikkeket tesz vissza, milyen útvonalon közlekedik, és mit néz meg az egyes polcsorokon. Emellett egy öntanuló rendszerről is beszélhetünk” – emelte ki Müller Zsolt.

A szakértő hozzátette, hogy nem a termék kommunikál a gépekkel, hanem a kamerák figyelik az egyes árucikkeket. Ha nem így lenne, hanem minden termékre külön RFID-chip kellene, akkor az nagyon megdrágítaná az üzemeltetést.

További részletekért hallgassa meg a műsort!