A következő évtizedben várhatóan több tízmilliárd készülék csatlakozik majd az internethez világszerte, a hőszabályzóktól vagy az okostelefonoktól kezdve az autókon keresztül egészen az okos-parkolóórákig. Ezek a berendezések már nemcsak a kommunikációra lesznek képesek, hanem utasításokat is végrehajtanak, egyezkednek, együttműködnek, valamint információkat cserélnek egymás között. 

Ez a folyamat rögtön egy sor kérdést vet fel; ezek egyike, hogy miként tudjuk a lehető legbiztonságosabbá tenni ennek a zavarba ejtő mennyiségű adatnak az áramlását. „A Dolgok Internetének lassan szüksége lesz a Dolgok Főkönyvére is” – hangoztatta Alex Tapscott, a májusban megjelenő Blockhain Revolution című könyv társszerzője. „Meg kell találnunk a módját, hogyan rögzítsük azt, hogy melyik készülék melyik másik eszközzel lép kapcsolatba, ki tartozik pénzzel kinek, és mindezt aztán egyensúlyba kell hozni” – tette hozzá a szakértő. 

A Blockchain, tehát a blokklánc elnevezésű technológia lényege, hogy lehetővé teszi a különböző értékek egyszerű cseréjét. A tranzakciók listáját egymástól független számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, a hálózathoz pedig bárki csatlakozhat. A megoldás olyan, mintha kifejezetten a Dolgok Internetéhez kapcsolódó igények alapján alakították volna ki. A legfőbb előnyei közé tartozik, hogy transzparens, nyitott és biztonságos, és a fejlesztők szerint minimális a hiba lehetősége. 

Új üzleti modellek az IoT korában

A blokklánc különlegessége emellett abban is megmutatkozik, hogy képes akár mikroszkópikus nagyságrendű tranzakciók lebonyolítására is. Mindezeket az előnyöket figyelembe véve a megoldás lehetőségek széles tárházát nyitja meg, például az energiaiparban. „A megosztott energiaellátási rendszerek alapjaiban változatják meg az energetikai piac működését” – vélekedett Lawrence Orsini, az LO3 elnevezésű energetikai startup alapítója. A szakember szerint ez gazdasági szempontból igazi vízválasztó lesz, és a folyamatokat a blokklánc segítségével lehet megfelelően áttekinteni és kézben tartani. 

Az okosmérők hasonló módon képesek rá, hogy a Dolgok Internete valamennyi aspektusát megváltoztassák. Tapscott például egy olyan – blokklánc-technológia által megtámogatott – okosmérőkre épülő gazdaságot vizionál, amelyben bárki bérbe adhatja az otthoni wifi hálózatát, kábeltévé-szolgáltatását, parkolóhelyét, miközben eladhatja a többletként felgyülemlett energiát is. 

Vegyük például azt az esetet, ha valaki utazásra indul. Távollétében az otthoni wifi hálózatra rákapcsolódhat egy szomszéd, és használhatja a parlagon heverő internetes kapcsolatot, miközben a rendszer másodpercenként felszámol valamilyen minimális díjat. Egy másik lehetőség, hogy a pilóta nélküli autó saját magát adja bérbe, vagy vesz fel stopposokat, míg a tulajdonosa éppen szabadságon van. A szakértő szerint ez kiváló módja annak, hogy a meglévő és felesleges kapacitásokból nyereséget lehessen kovácsolni.

Ezek az ötletek egyelőre még talán kicsit futurisztikusnak tűnnek, és az is egész biztos, hogy a Dolgok Internetének sikeréhez szükség lesz néhány okos emberre is; nem utolsósorban olyan jogalkotókra és döntéshozókra, akik létrehozzák az IoT jogi keretrendszerét, amely egyrészt megvédi a felhasználókat, miközben lehetővé teszi a kísérletezést – olvasható a Cisco oldalán megjelent összegzésben.