„Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy jelenleg van munkahelyem” – mondta Akhona Zondani a CNN Business-nek. A közgazdász végzettséggel rendelkező álláskereső hónapok óta hiába próbálkozott a munkaközvetítőknél saját országában, Dél-Afrikában, ekkor kezdte el használni a Giraffe weboldalt. Míg más munkaerő-közvetítők „átnéztek” rajta, addig itt az alapos tájékoztatás és útmutatás sokat segített számára, és végül sikerült elhelyezkednie egy biztosítótársaságnál.

Zondani jól tudja, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között szerencsésnek mondhatja magát. Országa már a világjárvány előtt is recesszióban volt, és rekordmagas munkanélküliséggel küszködött. 2019-ben a fiatalok körében 56%-os volt a munkanélküliek aránya, ami a világon a legmagasabbnak számított, a koronavírus-járvány pedig még több munkahely megszűnéséhez vezetett.

A Giraffe ötletgazdái azonban úgy érzik, ők képesek segíteni azokon is, akiket a legnagyobb veszteség ért: ők pedig a képzetlen és a kevésbé iskolázott emberek. A 2015-ben Anish Shivdasani és Shafin Anwarsha által alapított weboldal automatizálta a munkaerő-toborzás folyamatát a jelentkezők felkutatásától kezdve azok szűréséig.

A Giraffe munkaerő-toborzó mobilplatform alapítói

Eddig a helyi álláskeresők papíron vagy személyesen jelentkezhettek a munkákra, most már azonban lehetőségük van arra, hogy az önéletrajzukat egy online platformra töltsék fel, és egy algoritmus azonnal kiszűri a számukra releváns munkákat.

A platformot mobil készülékekhez tervezték, hiszen a helyiek többsége elsősorban ezeken az eszközökön keresztül éri el az internetet – mondta Shivdasani. Dél-Afrikában az okostelefonok penetrációja 2016 óta megduplázódott, és 2019-re 91 százalékos volt a növekedés. Az internet-hozzáféréssel rendelkezők körülbelül 60%-ának van mobiltelefonja.

Sok munkaközvetítő portál és ügynökség a magasan képzett embereket célozza meg, a Giraffe elsősorban azonban a kezdő- és középszintű munkákra koncentrál. „Mi a piac legnagyobb szegmensét céloztuk meg, ami szerintünk a 3,000 és 25,000 rand (körülbelül 58 ezer és 482 ezer forint) közötti havi fizetést kínáló álláslehetőségeket jelenti. Ez a jövedelemkategória a helyi munkaerőpiac kétharmadát teszi ki” – fejtette ki Shivdasani.

Egy régi nagyratörő terv vált valóra

A két alapító a telekommunikációs szektorban ismerte meg egymást, ahol stratégiai tanácsadóként dolgoztak mindketten. Anish Shivdasani mindig is arról álmodott, hogy egy nap egy olyan platformot alakítson ki, ami Dél-Afrika társadalmi problémáin próbál segíteni. Miközben azon gondolkodtak, hogy ezt hogyan tudnák megvalósítani, rájöttek, hogy a legtöbb probléma középpontjában a munkanélküliség áll.

Balra a Giraffe társalapítója, Shafin Anwarsha

A Giraffe teljesen ingyenes a munkakeresők számára, díjazást a vállalatoknak számolnak fel a megjelentetett hirdetéseik után. Eddig körülbelül 3000 céggel működtek már együtt, és jelenleg 1 millió regisztrált jelentkezőjük van a platformon. Becsléseik szerint ez az álláskereső oldal nagyjából 10 millió munkakeresőhöz jut el a Facebookkal és a Google-lel való együttműködéseknek köszönhetően.

Online felületükre olyan funkciót is fejlesztettek, amely segítségével a munkáltatók meghallgathatják, ahogyan a jelentkezők szóban megválaszolnak néhány kérdést még az interjú előtt. „A cégek és a munkakeresők összekapcsolása, a szűrés és a hangfájlok kombinációja az, ami megkülönböztet minket a többi platformtól” – emelte ki Shivdasani.

Idén cégük az UNICEF-től is kapott anyagi támogatást, ezt egy olyan informatív portál kialakítására fogják fordítani, ahol karriertanácsokkal látják el a munkakeresőket.  

Erősek a strukturális kihívások

Dél-Afrika szeptemberben kezdett el fokozatosan nyitni a világ egyik legszigorúbb lezárásából, a munkanélküliség eközben fokozatosan emelkedik, és az egyenlőtlenség egyre nyilvánvalóbb. Az ENSZ Fejlesztési Programja által készített jelentés becslései szerint legalább öt évbe fog telni, hogy a gazdasági növekedés és a munkavállalók száma elérje a koronavírus előtti szintet.

Vimal Ranchford, a Fokvárosi Egyetem közgazdaságtan professzora szerint a készségek fejlesztése olyan platformok segítségével, mint például a „Zsiráf” egy nagyon jó módja a fiatalok hatékony támogatásának.

Figyelmeztet azonban arra is, hogy nehéz lesz kezelni a munkaerőpiac vagy az oktatás strukturális kihívásait, amelyek közül sok az ország szegregációs múltjához köthető. „A probléma nagysága és jellege is átfogó és hosszú távú kormányzati beavatkozást igényel. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy amikor lehetőség van rá, akkor az egyéni kezdeményezéseket ne kellene támogatni, hiszen minden kisebb segítség is nagy jelentőséggel bír” – fejtette ki a professzor.