Idén nyáron készült el először az ENSZ több szervezete által megrendelt afrikai jelentés, melyből kiderül, hogy az adatvezérelt megoldások elterjedésének útjában egyelőre a limitált kapacitás, valamint a befektetők és az együttműködések hiánya áll.

Big Data: jóból is megárt a sok?

A szakértők elsősorban azt vizsgálták, hogy milyen tényezők akadályozzák a kontinens országait abban, hogy elérhessék az úgynevezett Fenntartható Fejlődési Célokat, az ENSZ globális irányelveit (melyek közé tartozik például a szegénység vagy az éhínség felszámolása).

Nnenna Nwakanma, a kutatásban részt vevő World Wide Web Alapítvány munkatársa szerint a nyilvános adatok jelenthetik az egyik kulcsát annak, hogy az országok képesek legyenek elérni a céljaikat. Ezek segítségével ugyanis a kormányok is hatékonyabban vezethetnék az országokat, de az innovatív vállalkozók számára is megkönnyíti az életben maradást. Ezen felül a bárki számára elérhető adatok az átláthatóságot is segítnék a világszinten elmaradott jogrendszerrel rendelkező országokban.

Átugorható szintek a technológiában

Annak idején a mobiltelefonok megjelenése lehetővé tette a fejlődő országok számára, hogy átugorjanak a technológiai fejlődés számos szakaszán, és behozzák lemaradásukat a világ többi részével szemben. A szakemberek szerint az adatvezérelt megoldások is hasonló szintlépéseket eredményezhetnek, de ahhoz, hogy Afrika igazán kiaknázhassa az információhalmazokban rejlő lehetőségeket, még hosszú út áll a jogalkotók előtt.

Serge Kapto, az ENSZ fejlesztési programjának munkatársa szerint különösen fontos például a statisztikai hivatalok szerepének megerősítése. Az intézmények nemcsak támogathatják a kormányzati intézkedéseket, hanem képesek lehetnek pontosan mérni azok hatását is, valamint koordinálhatják a nemzeti adat-ökoszisztémák növekedését és kiépítését is.

Forrás: SciDev.Net