Az okosvárosok már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik

Kapcsolódó cikkek

Az okosvárosok már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik

Az okosvárosok már nem a jövőt, hanem a jelent képviselik

közszolgáltatás

2 perc

Cikkünk első részében a Juniper Research által felállított okosváros-rangsort részleteztük. A folytatásban azt nézzük meg, hogy milyen konkrét fejlesztések tesznek egy települést intelligenssé.

Az IoT-hez (Internet of Things) kapcsolódó technológiák a mobilitás, az egészségügy és a közbiztonság terén már a mindennapok részei azokon a helyeken, amelyek „okosváros” címmel büszkélkednek.

Okosodó városok: hol állnak a legjobban a fejlesztések? – Olvassa el az első részt is!

Mobilitás

A városokban csúcsidőben a járművek átlagosan mintegy 6 kilométer/óra sebességgel tudnak haladni. A közlekedési káoszban a kormány mögött ülők évente 70 órányi időt töltenek el feleslegesen a dugóban vesztegelve. A tanulmány olyan egységes mobilitási rendszert határoz meg, amely összekapcsolja az intelligens közlekedési rendszereket, a biztonságosabb utakat, az irányított parkolást és az autópálya- és parkolási díjfizetést. Ilyen típusú megoldásokkal az autósok évi 60 órát takaríthatnak meg. Szingapúrban például már ilyen megoldásokat alkalmaznak, valamint szigorú szabályozást vezettek be a gépkocsik tulajdonlását illetően, hogy csökkentsék az utakon lévő járművek számát.

Egészségügy

Az elemzés szerint azok a városok, amelyek csatlakoztatott digitális egészségügyi szolgáltatással rendelkeznek, jelentős szerepet játszhatnak a mind a betegeket, mind az egészségügyi szakembereket, ápolókat érintő hatékonyságnövelés szempontjából. Ez az állampolgároknak évente mintegy 10 órányi időtmegtakarítást jelent, nem beszélve a sokszor szó szerint életmentő intézkedésekről. De megemlíthetőek például a különféle viselhető kiegészítők és alkalmazások, melyek képesek a vérnyomás, a fájdalomküszöb és a testhőmérséklet monitorozására, így anélkül segíthetnek a krónikus betegek kezelésében, hogy a páciensnek be kellene feküdnie a kórházba.

A „távorvoslás” vagy telemedicina lehetővé teszi, hogy például egy influenzás betegnek ne kelljen bemennie az orvosi rendelőbe, így nem fertőz meg másokat. Ehelyett videokapcsolaton keresztül, otthona kényelméből konzultálhat orvosával. A Juniper Research eredményei alapján Szingapúrban és Szöulban kiemelt figyelmet fordítanak az időskori betegellátásra a különféle digitális szolgáltatási platformoknak és távfelügyeleti eszközöknek köszönhetően.

Közbiztonság

A szolgáltatási terület javításával évi mintegy 35 órányi „előnyre” lehet szert tenni. Az Oregon állambeli Portlandben (12. helyezett) és a 14. helyre sorolt San Diego-ban például az Intel is csatlakozott a GE CityIQ által üzemeltett digitális infrastruktúrához.

Ennek segítségével a közvilágítás olyan egymással összekapcsolt jelzőfényekké alakítható át, amelyek képesek nyomon követni a városi lét napi ritmusát. Az így generált adatokat felhasználva, a helyi vezetés biztonságosabb, tisztább és „élhetőbb” életet alakíthat ki a lakók számára. Szingapúrt azzal kapcsolatban is kiemelték, hogy kipróbálták az intelligens videómegfigyelést a bűncselekmények felderítéséhez.

Habár az okosvárosok fejlődésüknek még igencsak korai szakaszában járnak, a fentiekből is látszik, hogy mindez még csak az első lépéseket jelenti az egyre fejlődő lehetőségek területén.