Budapest nagy részén elérhető a Vodafone 5G

Kapcsolódó cikkek

Budapest nagy részén elérhető a Vodafone 5G

Budapest nagy részén elérhető a Vodafone 5G

közszolgáltatás

3 perc

A hazai szolgáltatók közül elsőként, a főváros lakott területének nagy részén elérhetővé vált a kültéri ötödik generációs hálózat a Vodafone ügyfelei számára. Budapesten és környékén több mint 200 bázisállomáson kapcsolták fel az 5G-t. A távközlési vállalat emellett bejelentette, hogy a tervek szerint az első negyedév végéig országosan mintegy 300 bázisállomáson is bekapcsolják az 5G-t.

A Vodafone nevéhez fűződik az 5G hazai bevezetése: 2019 májusában először Zalaegerszegen, a Zala ZONE Járműipari Tesztpálya ünnepélyes megnyitója alkalmából a tesztpályán, majd Budapesten a Vodafone Székház tetején indította el saját frekvenciáján Magyarország első állandó, hálózatába kapcsolt 5G bázisállomásait.

2019 őszén érkezett el a következő mérföldkő: ekkor elindították az ország első, mindenki számára elérhető kültéri kereskedelmi 5G hálózatát – ezzel széles körben elérhetővé téve a technológia nyújtotta előnyöket.

A fejlesztések 2020-ban, a pandémia ellenére sem álltak le, a szolgáltató több vidéki nagyvárosban indította el új szolgáltatását, így Siófokon, Székesfehérváron, valamint Miskolcon. A vidéki fejlesztések a következő hónapokban is folytatódnak: a tervek szerint a Vodafone az első negyedév végéig országosan csaknem 300 bázisállomáson fogja felkapcsolni az 5G-t, ezzel további nagyvárosokban és kisebb településeken is elérhetővé téve az újgenerációs mobilhálózatot.

A Vodafone Magyarország emellett tavaly az oktatás területére is elvitte az 5G-t. A szolgáltató ugyanis együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME). Ennek keretében a vállalat saját frekvenciakészletéből 40 MHz-et biztosít az egyetemen épülő kísérleti 5G hálózat és 5G Laboratórium létrehozásához és üzemeltetéséhez.

„Az 5G fejlesztések tekintetében Magyarország kiemelkedik nemcsak Európában, hanem az egész világon. Büszkén mondhatom, hogy a Vodafone Magyarország a hazai szolgáltatók között is élen jár az újgenerációs hálózat kiépítésében, jól példázza mindezt mostani bejelentésünk is. Hálózataink fejlesztése kiemelten fontos, hiszen ezek teszik lehetővé a távmunkát és távoktatást, működtetik a vállalkozásokat – legyen szó akár a legnagyobb gyártó vállalatokról vagy a kis- és középvállalkozásokról. A jövőre nézve Magyarországnak a lehető legjobb hálózatokra van szüksége a gazdaság mielőbbi helyreállításához, valamint a sikeres üzleti és társadalmi környezet biztosításához – ezt szolgálják 5G fejlesztéseink is” – emelte ki Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy kivegyük a részünket Magyarország digitalizációs fejlesztéseiből, ugyanakkor nagyon fontos számunkra az is, hogy mindezt fenntartható módon tegyük: hálózatainkat úgy kell kiépítenünk, fejlesztenünk, hogy azok kíméljék, ne pedig terheljék a bolygónkat” – mondta Orbán Anita, a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese.

„Úgy gondolom, hogy az 5G elsődleges előnyeit – az elképesztő sebességét, kapacitását és minimális késleltetését – már sokan ismerik, azonban az újgenerációs hálózat környezetünkre gyakorolt hatásáról már jóval kevesebben hallottak. Nemzetközi szabványok szerint az 5G működtetéséhez sokkal kevesebb energiára van szükség, mint például a 4G hálózat üzemeltetéséhez, azaz kevesebb energiát használunk fel, miközben több adatot továbbítunk. Ez azt jelenti, hogy az 5G hálózat üzemeltetése nemhogy nem károsítja környezetünket, hanem környezetkímélőbb, mint a korábbi generációs mobilhálózatok” – tette hozzá.

Az 5G közvetlen környezeti hatását jól mutatja, hogy míg a 3G hálózaton 1GB-nyi adatforgalom 110 Wh energiafelhasználást eredményez, addig 4G hálózaton ez már csak 30 Wh, az újgenerációs hálózaton (3.5GHz) pedig csupán 8 Wh.

A közvetlen környezeti hatások mellett az ötödik generációs hálózatnak számos közvetett pozitív környezeti hatása is lesz: segítségével ugyanis széles körben elterjedhetnek olyan technológiák – például IoT-megoldások, gépi tanulás, mesterséges intelligencia – amelyek a fenntarthatóságot szolgáló intelligens ökoszisztémák alapjait képezik a jövőben.