Eljött az okosvárosok kora

Eljött az okosvárosok kora

Eljött az okosvárosok kora

közszolgáltatás

3 perc

A gyorsuló urbanizáció számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogyan maradhatnak a jövő városai élhetőek és működőképesek. Egy lehetséges megoldás a smart city, azaz olyan digitális rendszerek bevezetése, amelyek komplex problémákra egyszerűen használható megoldásokat kínálnak a városlakóknak.

Megállíthatatlannak tűnik a városiasodás

A United Nations Population Found sokat idézett megállapítása szerint már 2008-ban elértük, hogy Föld teljes lakosságának 50%-a, azaz 3,3 milliárd ember, városi területeken élt. A szervezet azt jósolja, hogy 2030-ra ez a szám 5 milliárdra fog emelkedni. Az ENSZ 2050-re 66%-nyi városlakóval számol. Ami döbbenetes szám, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy 1950-ben ez az arány még csak 30% körül mozgott. Az ENSZ szerint 13 éven belül 41 olyan megaváros lesz a bolygónkon, amelyek mindegyikében több mint tízmillió ember él majd.

Szendrei Zsolt urbanista szerint a smart city fogalmának egyelőre nincs precíz definíciója. Leginkább azért, mert bár a legtöbb modell ugyanazokra a problémákra keres megoldást, az alkalmazott eszközök tekintetében nagy lehet közöttük az eltérés, ami koncepcionális különbségekhez vezet.

Az egyik lehetséges megközelítés olyan infokommunikációs (ICT) fejlesztéseket helyez a középpontba, melyek gyors adatátvitelre és a hálózatra kapcsolódó okoseszközökre épülnek. A begyűjtött adatok segítségével a rendszer nemcsak megkönnyíti az üzemeltetést és optimalizálni tudja a működést, hanem még a városlakók számára is hasznos információkat és szolgáltatásokat tud nyújtani – összegezte közleményében az Infotér.

Nemzetközi példák

Ausztráliában Adelaide indult el tudatosan az okosvárossá válás útján. Szenzorok egész hálózatát építették ki, hogy aztán különféle tesztprojekteket alapozzanak rá, mint például az okosvilágítás és az okosparkolás. 

Az okosvilágítás lényege, hogy a közvilágítás minden egyes lámpatestéhez egy érzékelő is társul, ami lehetővé teszi, hogy az egyes lámpák mozgásérzékelés alapján be és kikapcsoljanak, vagy éppen az aktuális fényviszonyoknak megfelelően szabályozzák a saját fényerejüket. Az intelligens parkolás projekt több célt is szolgál. A vezetőknek segít megtalálni az üres parkolóhelyeket, a fenntartókat pedig a kihasználtságra vonatkozó hasznos információkkal támogatja.

A brit Juniper Research 2016-ban számos szempont alapján rangsorolta a világ intelligens városait, és Szingapúrt hozta ki győztesnek. A vezetés itt egyebek közt készített az egész településről egy virtuális, dinamikusan változó 3D modellt, amivel számos helyi fejlesztést szimulálni lehet.

A felmérés szerint az ázsiai városállamot a korábbi győztes Barcelona, London, San Francisco és Oslo követi az élmezőnyben. A legtöbb helyen a közlekedés, parkolás, világítás és környezeti adatok mérése a slágertéma, de egyes városokban az idősek jobb egészségügyi ellátását, a felhalmozódó szemét kezelését, a környezetbarát energiafelhasználást is támogatja a rendszer.

Budapesti és európai kezdeményezések hálózata

A 2014-ben indult SmartCity Budapest (SCB) kezdeményezés összegyűjti az okosváros koncepcióhoz kapcsolódó, leginkább alulról építkező budapesti projekteket. Az SCB egyrészt igyekszik minél több jó példát bemutatni az üzleti életből, a civil szektorból, az intézményektől, vagy éppen budapesti lakosoktól. Másrészt tudásmegosztással szeretnék ösztönözni a lakosokat, szervezeteket, hogy Budapest még jobb város legyen. 

Fontos projektjük a SharedCities: Creative Momentum (SCCM) ami kelet-közép-európai fókusszal járja körbe a városi lét jelenkori közösségi és urbanisztikai kihívásait. A hat különböző országból 11 partner nemzetközi együttműködésének eredményeként számos kutatás, esemény, program jön létre 2016 és 2019 között.