Dőljön hátra, és képzeljen el egy olyan várost, ahol automatizált, vezeték nélkül kommunikáló szenzorok gyűjtik az adatokat valamennyi folyamatról, legyen szó a közművek felhasználásáról, a légszennyezettségről vagy a forgalom mennyiségéről. Ezeket a méréseket csokorba szedve teljes képet lehet kapni a város működéséről és biztosítani az erőforrások optimális felhasználását. 

A döntéshozók közé tartozhatnak azok a lakosok, akik elektronikus úton, aktívan részt vesznek a város innovációjának megtervezésében. Ezen képzeletbeli település különlegessége továbbá az is, hogy mesterséges intelligenciával rendelkezik, tehát képes saját magától tanulni, alkalmazkodni és megújulni, hogy ezáltal felgyorsítsa a gazdasági és társadalmi fejlődést. 

Ilyen a jövő okosvárosa – és a megvalósítás közelebb van, mint gondolná. A világ különböző részein számos nagyváros, mint például Szingapúr vagy Barcelona gőzerővel dolgozik azon, hogy adatvezérelt technológiai megoldásokat honosítson meg, hogy ideálissá tegye a helyi erőforrások elosztását.

Az említett két város például egymást váltotta a Juniper Research smart city felmérésének első helyén, amelyben nemcsak az automatizált folyamatok elterjedtségét veszik figyelembe, hanem egyebek közt fontos tényező a környezettudatosság és a megspórolt energia mennyisége is. 

Ezzel szemben sok ország, például Ausztrália ismég csak most teszi meg az első lépéseket ezen az úton. Geoff Mulgan nemzetközi szakértő szerint a legnépesebb város, Sydney „egy kicsit le van maradva”, bár Melbourne-ben és a főváros Adelaide-ben már egyre több konkrét megoldás előkészítésébe kezdtek bele.

Az okosvárosok kialakítását elsősorban az internetes kapcsolat szélesebb körű kiépítése fémjelzi. Ahhoz, hogy a digitális átállás igazán gyümölcsöző legyen, fontos az adatokban és a készülékek egymáshoz csatlakozásában rejlő lehetőségeknek a maximális kiaknázása speciális célokra, hogy minden város a lehető legtöbbet hozhassa ki a digitális innovációból. 

Forrás: The Australian.com.au