Az intelligens települések gyorsan bővülnek, új gazdasági lehetőségeket teremtenek, céljuk a többi között a környezet megóvása és a különféle lakossági szolgáltatások színvonalának javítása. A felmérések szerint egyre több a smart city Észak-Amerikában, Európában, az ázsiai csendes-óceáni térségben, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában. A Smart Cities World adatai szerint a kapcsolódó piac nagysága 2025-re meghaladhatja a 2 billió dolláros értéket.

Mi az okosváros vagy okosközösség?

Az intelligens közösségek fő célja, hogy digitális megoldásokat alkalmazzanak az adott város, megye vagy régió kihívásainak kezelésére. A többi között az alábbiakra érdemes odafigyelni.

• Erőforrások hosszabb távon történő megőrzése.
• A lakosság számára hatékony közmű- és más városi szolgáltatások biztosítása.
• A lehetséges veszélyek felmérése és megelőző intézkedések megtétele ezek elkerülésére – legyen szó árvizekről, energiahiányról vagy csatornaszivárgásról.
• Adatok és digitális platformok használata a lakosság egészségügyi- és szociális szolgáltatásokban való részvételének javítása érdekében.
• Hagyományos helyett „tiszta” energia biztosítása és ezzel a környezet nagyobb védelmének biztosítása.

Példák Franciaországtól az Egyesült Államokig

Franciaország első okosvárosának Dijont tartják. A település elsősorban a közüzemi infrastruktúra fejlesztésére összpontosított, mivel az elektromos költségeket akarták csökkenteni. Ezt a többi között intelligens közvilágítással és -parkolással segítették. Egy másik kiemelt terület az állampolgárok biztonsága volt, amelyet különféle összekapcsolt szolgáltatások révén növeltek. Legyen szó WiFi-ről, zártláncú biztonsági (CCTV) kamerákról vagy az esetleges válságmenedzsmenthez tartozó központosított hálózatról.

Az amerikai Virginia államban található Stafford megyében pedig nemrég intelligens közösségi tesztközpontot avattak. A fejlesztések keretében mindenhol biztosítják a szélessávú internetet, csökkentik a dugókat, javítják a közlekedés biztonságát (beleértve az autósokat és a gyalogosokat is). Ezen felül mérsékelik az energiafogyasztást, és igyekeznek vonzóvá tenni a közösséget mind a startupok, mind a városlakók számára.

A Smart Community tesztközpontban a többi között drónokat használnak a közbiztonság javítására és a veszélyhelyzetek kezelésére, „okosan” monitorozzák a koronavírus jelenlétét a szennyvízben, a füst- és árvízfelderítéshez pedig szenzorokat használnak.

A kiberbiztonsághoz ma már élvonalbeli blokkláncalapú, katonai kibernetikai technológiát is igénybe lehet venni. Így érdemes ilyen típusú szenzorokkal ellátott okoskamerákat felszerelni a kormányzati központokba.

A kültéri szenzorok a többi között képesek időben észlelni az erdőtüzeket és az árvizeket, míg a központosított, különféle incidensekre reagáló platformok használatával tudatosabb épületmenedzsment valósítható meg.

A virtuális valóság (VR) és a digitális ikrek igénybevétele révén pedig akár virtuális helytörténeti túrák szervezhetők a potenciális turisták számára – említettek néhány elemet a programból.

Azt, hogy miként lehet elindulni a smart city felé vezető úton és hogyan lehet csökkenteni a kiberbiztonsági kockázatokat, a cikk folytatásában vizsgáljuk meg.