Hogyan válhatnak élhetőbbé a túlzsúfolt nagyvárosok?

Hogyan válhatnak élhetőbbé a túlzsúfolt nagyvárosok?

Smart city: hogyan válhatnak élhetőbbé a túlzsúfolt nagyvárosok?

közszolgáltatás

3 perc

A megapoliszoknak mindenképpen „okosabbnak” kell lenniük, hogy hatékonyabban tudják elosztani az erőforrásaikat, csökkentsék a túlzsúfoltságot és a közlekedési forgalmat, valamint emellé egy egészséges, fenntartható környezetet biztosítsanak.

Az év első felében rendezték meg Londonban „Az okosvárostól a jövő városáig” című nagyszabású rendezvényt. „Ha a technológia nem képes az embereket boldogabbá tenni, akkor nincs értelme a technológia létezésének!” – fogalmazott nyitóbeszédében Theo Veltman, Amszterdam innovációs menedzsere.

Márpedig a nagyobb elégedettségre nagy szükség lesz, hiszen immáron 37 megapolisz létezik a Földön, 10 milliónál több lakossal. Ráadásul a számtalan lehetőséget kínáló városok növekedése egyáltalán nem állt meg, sőt! Nem véletlen, hogy az IoT Analytics által összesített 1600 jelenleg futó IoT vállalati projektből 2018 óta immáron a smart city fejlesztések képviselik a legnagyobb hányadot – 367 ilyen projekt létezik.

Így lehet profitálni az IoT-adta előnyökből

Íme, hat példa, ahol az Internet of Things (Dolgok Internete) javíthatja a városi életet és növelheti a város lakóinak elégedettségét. (A hat pontot egy háromrészes cikksorozatban járjuk körül.)

1. Közúti torlódások csökkentése, forgalomcsillapítás

Talán ez az első terület, ahol a városok az okostechnológiát segítségül hívják. Elemi érdekük csökkenteni a dugókat, és segíteni a járművezetőknek, hogy könnyebben találjanak parkolót.

A Juniper Research kutatása szerint az IoT által támogatott intelligens közlekedési infrastruktúra évente akár 60 órát spórolhat meg egy átlagos autósnak – minden nap 10 percet. Ebbe beletartoznak a biztonságosabb utak, irányított parkolási rendszerek és a könnyen megváltható úthasználati és parkolási díjak is. Az Amerikai Intelligens Szállítmányozási Társaság (ITS America) szerint a városi dugók 30%-a kizárólag abból ered, hogy a sofőrök parkolóhelyet keresnek.

2. A levegőminőség javítása

Az utakon vagy az utcai lámpaoszlopokon elhelyezett HD-kamerák érzékelői jelezhetik, ha szabad helyet látnak, és a járművezetők mobilalkalmazáson keresztül kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbbet. A képfeldolgozó eszközök már most is rengeteg adatot képesek feldolgozni, de a jövőben a szoftverek és hardverek fejlődésével az autósok időt, energiát és pénzt spórolhatnak meg, miközben jobb szolgáltatást kapnak.

Sőt, az eredetileg parkolóhely keresésére kidolgozott rendszer kis fejlesztéssel már meg tudja figyelni a forgalom nagyságát, az út állapotát, de még azt is, hogy az adott szakasz mennyire szemetes vagy gazos. Egy ilyen rendszer Barcelonában csökkentette a forgalmat azáltal, hogy eltűntek az üres helyre vadászó, köröző gépkocsik az utakról. A kevesebb autózás pedig jobb levegőt jelent.

A német Bosch a Daimlerrel együttműködve dolgozik egy olyan alternatív rendszeren, amely a járművekre szerelt érzékelőkkel keresi a szabad helyeket – és ezeket az információkat megoszthatja a hasonlóan parkolóhelyet kereső autósokkal is.

A német konszern mérnökei az Intellel közösen pedig az MCMS rendszert (Micro Climate Monitoring System) dolgozták ki. A fejlesztésnek köszönhetően a Las Vegas-i közlekedési lámpákra telepített szenzorokkal is monitorozható a levegő minősége, és nagyobb szennyezettség esetén áthangolható a lámpák működése. Az eszköz a szén-monoxid és nitrogén-oxid mellett a szén-dioxid, a nitrogén-dioxid, az ózon és a szálló por szintjét, valamint a hőmérsékletet, a relatív nedvességet, az UV-sugárzást, a zajszintet és a légnyomást is méri.

A folytatásról a sorozat következő részében olvashat.

Forrás: