Ideje kiszabadítani az IoT-t a laboratóriumokból

Ideje kiszabadítani az IoT-t a laboratóriumokból

Ideje kiszabadítani az IoT-t a laboratóriumokból

közszolgáltatás

5 perc

Annak ellenére, hogy a Dolgok Internete által nyújtott előnyök nyilvánvalóak, az állami szektornak ki kellene emelnie a laboratóriumi környezetből az IoT-hez kapcsolódó fejlesztéseket, hogy az új technológiák a való világban is minél inkább kibontakozhassanak.

Továbbra is a magánszektor marad az IoT úttörője >>A lakosság idegenkedése és a megfelelően képzett szakemberek hiánya mellett a meglévő informatikai infrastruktúra hiányosságai is gátját képezik annak, hogy a Dolgok Internetéhez kapcsolódó fejlesztések széles körben elterjedjenek – vélik nemzetközi iparági szakértők a The Guardian összefoglalójában.

A magánszféra messze lekörözi az innovációban az állami szektort, a hatóságok ugyanis gyakorta nem rendelkeznek konkrét jövőképpel, valamint azzal a vállalkozói szemlélettel, amely elősegítené az IoT-re épülő beruházásokat. Bár a brit pénzügyminiszter, George Osborne nemrég jelentette be, hogy 40 millió fontos keretet különítettek el a költségvetésen belül az újítások támogatására, a kritikusok szerint ez az összeg nem elegendő a látványos előrelépésre.

„A lakosságnak arra van szüksége, hogy megbízhatóan működő kommunikációs és wifi-hálózati infrastruktúra jöjjön létre, amely biztosítja, hogy az összekapcsolt készülékekbe beszerelt szenzorok hibátlanul gyűjtsék az adatokat” – vélekedett az OpenText gyártási igazgatója, Mark Morley. Ez azonban egyes vidéki területeken komoly problémát jelenthet, ahol még az alapvető internetes hálózat is hiányzik. Ahogy a szakértő fogalmazott: a Dolgok Internetére épülő technológiák bevezetését nem elég utólag végiggondolni, megfelelően elő is kell készíteni a terepet ahhoz, hogy az innováció nyújtotta előnyöket maradéktalanul ki lehessen aknázni.

„Az elemzők állításai ellenére az IoT nem élvez prioritást, vagyis nem szorítja háttérbe a már folyamatban lévő infrastrukturális programokat” – hangsúlyozta a Phunware termékfejlesztésért felelős alelnöke, Jon Hook. Érdemes azonban azt is hozzátenni, hogy az okoskészülékekre fordított jelentős beruházásoknak csupán a töredéke irányul arra, hogy a háttérben lévő hálózati infrastruktúrát fejlessze. Ez már csupán azért is kritikus tényező lehet, hiszen a Gartner piackutató előrejelzése szerint hamarosan sokkal több használati tárgy és eszköz csatlakozik majd a világhálóhoz, mint ahány ember.

A digitális megújulás úttörői

Szívesen tudna meg még többet az okosvárosokról? 10 tipp a smart cityhez >>Az Egyesült Királyság mindenesetre nem tétlenkedik, hiszen Milton Keynesben, Bristolban, Glasgow-ban és Manchesterben is elindultak az első okosváros programok. A brit kormány idén februárban – fél évvel az első beharangozó után – indította útjára HyperCat elnevezésű projektjét. A kezdeményezés nyílt szabványok segítségével próbálja sokkal egyszerűbbé és gyorsabbá tenni a fejlesztő cégek számára, hogy olyan eszközöket alkossanak meg, amelyek számottevően javítják a városlakók életminőségét. Ha vetünk egy pillantást a tengerentúlra, akkor Szingapúr, Korea, Tajvan, valamint az Egyesült Államok is úttörő szerepet tölt be a technológiai korszakváltásban.

Az Egyesült Királyságban az IoT-hez kapcsolódó legfajsúlyosabb fejlesztések az egészségügyben és a honvédségnél zajlottak. „A katonaságnál például azzal a jelszóval kezdődtek meg a beruházások, hogy létrehozzák a digitális csatateret, valamint a hálózat-központú hadviselést” – emelte ki John Bates, a Software AG iparági alkalmazásokért felelős vezetője. A hadseregben ennek jegyében például megjelentek a félig automatizált drónok, illetve azok az új hadviselési stratégiák, amelyek részeként a katonákat viselhető kiegészítőkkel látták el.

Az egészségügy területén a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) több millió fontot áldozott arra, hogy a betegek állapotát digitális úton, távolról is nyomon tudják követni az orvosok. Ez része egy átfogó telemedicina programnak, amelynek során az ellátottaknak nem kell személyesen is találkozniuk az egészségügyi szakemberekkel, hanem a kapcsolat valamilyen távoli adatátviteli rendszeren keresztül jön létre. Az NHS adatai szerint a távfelügyeletnek és a telemedicinának köszönhetően jelentősen csökkent a halálozási arány, illetve visszaesett azoknak az eseteknek a száma, amikor sürgősségi vagy baleseti beavatkozásra volt szükség.

Az intelligens technológiák által ráadásul ötödével tudták visszaszorítani a konkrét egészségügyi vészhelyzetek arányát – összegezte az eddig elért eredményeket Alistair Smith, a Blueberry Home vezérigazgatója. Egy másik projektnek köszönhetően az NHS három millió, tartós ellátást igénylő beteg számára tette lehetővé, hogy rendszeres kórházi kontrollvizsgálat helyett akár otthonukból küldjék el orvosaiknak az egészségügyi adatokat.

A laboratóriumtól a valóságig

A Milton Keynes-ben található Bedfordshire Egyetem dékánjának irányításával elindult az MK Smart nevű helyi smart city program is. Ennek részeként olyan adatgyűjtő hálózat jött létre, amely folyamatosan rögzíti az érzékelőkkel ellátott parkolókból, utcai szemetesekből és kerti öntözőrendszerekből beérkező információkat. Paul Sant magyarázata szerint a projekt során nagy felbontású műholdas felvételeket kombinálnak olyan különleges alkalmazásokkal, amelyek révén a tervezők nagyobb rálátást kaphatnak a fejlesztések állapotára.

„A Dolgok Internetének közszolgáltatások szempontjából megnyilvánuló előnyei egyértelműek, ezek gyökeres változást hozhatnak a városlakók életében” – emelte ki a dékán. Szerinte mindössze csak arra lenne szükség, hogy az állami szektor „kiemelje” az IoT-hez kapcsolódó programokat a laboratóriumi környezetből, és kitalálja annak a módját, hogyan lehetne ezeket a technológiákat a való világban is kibontakoztatni.