Időt spórolnak lakóiknak az okosvárosok
Időt spórolnak lakóiknak az okosvárosok
2018. április 18.
Az intelligens városok – és „alkotórészeik” – időmegtakarítást hozhatnak az ott lakóknak és dolgozóknak, mégpedig nem is keveset. Egy elemzés ezt az értéket fejenként és évente 125 órára, vagyis több mint 5 napra becsüli.
Az Intel és a Juniper Research által közösen összeállított tanulmány szerint a 125 óra, ami egyébként 15 munkanapnak felel meg, négy területről származik majd. A közlekedés 60 órát jelenthet az intelligens közlekedési rendszerek, az okosparkolás és az Open Data platformok – amikor a közlekedők kiválaszthatják a legkevésbé zsúfolt útvonalakat – alkalmazása miatt. Az egészségügy 9, az adminisztrációt könnyítő digitális szolgáltatások 21 órát adnak a jövőben. A gépi tanulástól várt javuló közbiztonság pedig elérheti a 35 óra időnyereséget is.
Három hét plusznyaralás
És mit lehet kezdeni a felszabaduló idővel? Eltölthető például sportolással, nyaralással vagy a családdal, barátokkal. A több pihenés és kevesebb stressz egészségi szempontból sem mellékes, de a felszabaduló idő akár abban is segíthet, hogy az érintettek több pénz keressenek. A tanulmány alapján a legtöbb mutatóban Szingapúr teljesít a legjobban. A vizsgált területeken – mint a mobilitás, egészségügy, biztonság és termelékenység – jó eredményeket ért el London, New York, Chicago és Szöul is.
„Az elemzők az adatcentrikussá váló világot elsősorban technikai szempontból közelítik meg” – mondta Windows Holden, a Juniper Research vezetője. Az előrejelzésekkel és tanácsadással foglalkozó szakember nagyobb jelentőséget tulajdonítana az okosvárosok embereknek nyújtott valós előnyeinek, hiszen „a nethez kötötten működő közösség, a városi szolgáltatások és folyamatok nagyban befolyásolják a lakók életminőségét”.
A valóság ennél azért komplikáltabb
A valóságos intelligens városok azonban az optimista előrejelzésekhez képest sokkal komplexebb módon alakulnak át. Gondoljunk csak a közlekedésre, ahol az autókon kívül változni fog a parkolás, a biciklizés, a közlekedési szabályok, de akár az egész városépítészet is – állítja Benedict Evans az Andreessen Horowitz cégtől.
Tom Rebbeck, az Analysys Mason kutatási igazgatója ugyan egyetért a tanulmány megállapításaival, ő azonban a számokat illetően némileg árnyalná a képet. Példaként az Open Data segítségével elért 15%-os közlekedésben elérhető időmegtakarítást hozza, ami szerinte legfeljebb az autócentrikus amerikai városokra lehet igaz.
Londonban ugyanakkor, ahol az embereknek csak a fele dolgozik, és a munkába járóknak is csak harmada használ erre autót, ez az arány biztosan kevesebb. Rebbeck arra is felhívja a figyelmet, hogy az összeállításból nem derül ki, hogy a folyamat mennyi idő alatt zajlik le. Ráadásul szerinte ez a tendencia pontosan nem is mérhető, így erősen kérdéses, hogy a prognózisok mennyire állják majd meg a helyüket.
Forrás: