Így lehetnek élhetőbbek és okosabbak a városok
Így lehetnek élhetőbbek és okosabbak a városok
2020. augusztus 31.
Az okosvárosok egyik fontos pillére, hogy a településeken a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó szenzorokat használják adatgyűjtésre, majd ezen információk és széles körű elemzések birtokában valósítják meg a hatékonyabb erőforrás-gazdálkodást.
Bár néhány évtizede egy ilyen fejlesztés még elképzelhetetlennek tűnt, mára a hatalmas adatfolyamokon alapuló döntéshozatal nem álom, hanem nagyon is valóságos. Az intelligens városokban sok előttünk tornyosuló problémát le lehet küzdeni vagy tompítani lehetne, legyen szó az elavult tömegközlekedési struktúráról, az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívásokról, a hulladékkezelési kérdésekről vagy a fenntarthatóságról.
Ezért is kiemelten fontos megérteni, hogyan is képesek ezek az okosrendszerek együttműködhetni egy élhetőbb város kialakítása érdekében. Nézzük, milyen főbb tényezők alkotják a smart city kulcsfontosságú pilléreit.
Nyílt kommunikáció
Az intelligens város kialakításához elengedhetetlen a városvezetés és a lakók közötti megfelelő kommunikációs csatorna. A különféle – sok esetben digitális – platformok hatékony megoldást jelentenek a szerteágazó témákkal kapcsolatos ötletek, problémák, információk és újítások megosztására.
A polgárok véleményt nyilváníthatnak és javaslatokat tehetnek a városi élet javítására, miközben a helyi vezetés tájékoztathatja őket az elért eredményekről, valamint megoszthatja velük a fontos információkat és folyamatosan monitorozhatja a közvéleményt.
A valóban értelmes párbeszéd folytatása révén pedig egyfajta bizalom is kialakulhat a felek között, így a lakók szívesebben működnek együtt a helyi hatóságokkal és vállalkozásokkal a különféle kezdeményezések gyakorlati megvalósításával kapcsolatban.
Mindenkit kiszolgáló infrastruktúra
A tömegközlekedés optimalizálása, az új parkolóhelyek kialakítása és a meglévők hatékony kezelése, a zavartalan forgalom biztosítása a növekvő urbanizáció kritikus pontját jelenti. Amennyiben mindezeket egy okosvárosi rendszer végzi minimális emberi felügyelet mellett, úgy a várakozások szerint gördülékenyebb működés biztosítható.
Például az integrált multimodális tömegközlekedési rendszer révén a lakók okostelefonja önállóan képes megtervezni a lehető legoptimálisabb útvonalat, ami idő- és költséghatékony megoldást jelent. Így ideális esetben egyre többen választják a tömegközlekedést az autó helyett, melynek következtében csökken az utak zsúfoltsága és kevesebb parkolóhelyre van szükség.
Egészséges környezet
A nem megfelelő hulladékkezelés, a növekvő szemétmennyiség, a finompor-szennyezés és a levegőminőség romlása gyorsan eszkalálódhat, ha nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök ezek megoldására. A valós idejű megfigyelés azonban megkönnyítheti a megalapozott döntéshozatalt, ami mindenképpen kritikusnak számít a megfelelő életminőség biztosítása vagy kialakítása tekintetében.
Felokosított oszlopok
Egy IoT-szenzorok táplálta, városi összeköttetés révén fenntartott, integrált technológiai rendszer használatával okososzlopok alakíthatók ki – legyen szó lámpaoszlopokról vagy köztéri kamerákról.
Ezek a fejlesztések ma már könnyen a helyi igényekre szabhatók. A kapcsolódó csomag tartalmazhat például wifis adó-vevőt, a levegőminőséget monitorozó szenzorokat, videómegfigyelő rendszert, információs kijelzőket, töltőállomásokat és LED-es közvilágítást. Ha az egyes egységeket csak akkor használják, amikor valóban szükség van rájuk, akkor költséghatékony módon integrálhatják az intelligens ökoszisztéma összes elemét.
A smart city fejlesztések előrelépést hozhatnak például:
- a közbiztonság javításában a CCTV kamerás megfigyelőrendszer segítségével;
- az egészségi- és higiéniás viszonyok javításában az intelligens hulladékgazdálkodási eszközök és a levegőminőség monitorozása révén;
- a fenntartható(bb) döntések elősegítésében a hatékonyabb tömegközlekedési rendszer segítségével;
- a tájékozottabb és elkötelezettebb társadalom megteremtésében.
Bármelyik település lehet intelligens?
Az okosvárosok kapcsán olyan példákat szokás említeni, mint Szingapúr vagy Sanghaj. Mivel minél nagyobb egy város, jellemzően annál inkább igényli az új technológiai megoldásokat, így nem meglepő, hogy milyen metropoliszok számítanak a fejlődés úttörőinek.
Ugyanakkor az új eszközök és módszerek ma már a világ egyre nagyobb részén elérhetők, és az IoT-megoldások révén egy kisebb település is számtalan előnyre tehet szert. Ráadásul a kisebb méretben történő integrálás könnyebben kivitelezhető és jobban tervezhető.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy csak idő kérdése, hogy a kisebb települések, így kisvárosok, de akár községek vagy falvak is megismerjék azokat a minőségi előnyöket, melyekkel az új technológiák bevezetése jár.
Forrás: