London is bekerült Európa okos városai közé
London is bekerült Európa okos városai közé
2014. szeptember 11.
Négyrészes sorozatunkban bemutatjuk, hogy mely városok tartják fontosnak az innovációt és a fenntartható fejlődést, majd az utolsó részben az öreg kontinens „legokosabb” M2M-fővárosát is megismerheti.
Boyd Cohen klímakutató, amerikai egyetemi professzor és munkatársai minden évben elkészítik Európa „legokosabb” városainak tízes listáját. A Top 10 összeállításához a Smart Cities Wheel rendszert használták, amelyben a többi között ezeket a kategóriákat vizsgálták:
- Okos lakosság: kreativitás, befogadó társadalom, XXI. századi oktatás
- Okos gazdaság: vállalkozói tevékenység, innováció, termelékenység, helyi és globális összekapcsolódás
- Okos környezet: zöld épületek, zöld energia, zöld várostervezés
- Okos kormányzat: átláthatóság, nyilvános adatok, ICT (infokommunikációs szolgáltatások), e-kormányzat
- Okos életmód: egészséges, biztonságos, boldog
- Okos mobilitás
Ahogy a sorozatunk előző részében beszámoltunk róla, 10. helyen Helsinki végzett, majd a „visszaszámlálásban” német városok következtek: Berlin a 9., Hamburg pedig a 8. helyezett lett.
A lista 7. helyére London került
Nem meglepő módon Nagy-Britannia fővárosa az „okos gazdaság” kategória nyertese. A már évek óta Európa pénzügyi fővárosaként nyilván tartott Londonnak kiemelkedő a vállalkozásbarát ökoszisztémája.
Természetesen annak idején nagy vihart kavart a brit főváros a dugódíj bevezetésével, ennek segítségével azonban sikeresen csökkentették a forgalmat a belvárosban, és további bevételi forráshoz jutottak.
A 2012-es olimpiai játékokat is sikeresen használták ki, hogy zöldebbé tegyék a várost, a gazdasági fejlesztés egyidejű szem előtt tartásával. Például az olimpia során felépített Royal Dockban található az egyik legzöldebb és legokosabb épület, a Siemens által építtetett Crystal, amely az okos városépítési technológiák „bemutatóterme”.
6. helyezett: Svédország és az IKEA fővárosa
Stockholm az egyik legzöldebb város, területének közel 40 százaléka zöld. A Siemens Green City Index második helyezettje, de volt már az Európai Unió zöld fővárosa is. A metró különösen fontos szerepet tölt be a tömegközlekedésben, itt használja a legtöbb lakos ezt a közlekedési formát.
Csakúgy, mint a skandináv társa, Koppenhága, a svéd főváros is karbonsemleges kíván lenni 2050-re. A forgalomirányításnak, útdíjaknak és légszennyezettség-ellenőrzésnek köszönhetően Stockholm az egyetlen globális város, amely megfelel a WHO szigorú levegőminőségi előírásainak. A város további 800 kilométernyi kerékpárúttal is büszkélkedhet.
De Stockholm nem csupán az előbbiekre lehet büszke, hiszen egyedülálló eredményeket ért el a digitális kormányzás terén is. A Rutgers Egyetem által vizsgált 100 főváros közül a 7. helyen végzett, míg az adatvédelem és a polgárok biztonsága kategóriában a győztes lett.
Itt is útjára indítottak egy olyan projektet, a Stockholm Royal Seaside újjáépítését, amely a legújabb információs és kommunikációs technológiákon alapul, és az életminőség javítását, a helyi gazdaság erősítését és a város vezető zöld pozíciójának megőrzését célozza.
Az 5. helyen: Párizs, az okos városok egyik úttörője
A legjelentősebb kezdeményezéseik a közlekedés területén születtek. Számítások szerint közösségi kerékpárrendszere, a Vélib, amely több mint 20 ezer bicikliből áll, körülbelül 5 százalékkal csökkentette a torlódásokat a városban. A másik jelentős eredménye a világ egyik első elektromosautó-kölcsönzője, az Autolib. Erről itt olvashat.
Párizs vállalkozásbarát rendszere a világ 11. legjobbja, a tőkéhez való hozzáférést, a startup vállalkozások és a létrehozott innovációk számát alapul véve.