Képzelje el, hogy a karácsonyi bevásárlás után, csomagokkal megrakodva várakozik az embertömegben a zebránál, várva a zöld jelzést. Eközben egy autó gördül el a zöld lámpánál, majd percekig egyetlen másik jármű se jár arrafelé, a gyalogosoknak azonban még mindig türelmesen kell ácsorogni. Ilyenkor persze teljesen logikusan felmerül a gondolat, hogy igazi megváltás lenne, ha a jelzőlámpák nem az autóforgalomhoz, hanem a gyalogosokhoz igazodnának. Nos, mindez már nem pusztán a képzelet szüleménye, hiszen a chicagói városatyák éppen egy ilyen fejlesztésbe vágták a fejszéjüket.

A szeles városban az úgynevezett „Array of Things” (a Dolgok Rendje) projekt részeként első körben egy 40 csomópontból álló hálózatot építettek ki, főként a helyi oktatási intézmények, illetve az Argonne nemzeti laboratórium környékén. A beépített érzékelők 15 másodpercenként küldenek adatot a központi szerverre az aktuális hőmérsékletről, páratartalomról, szén-monoxid-szintről, illetve a zaj- és fényviszonyokról. A beérkező információk alapján így lehetőség nyílik arra, hogy a forgalmat a gyalogosok igényeihez szabják, és az egészségükre is jobban odafigyeljenek. Az ambiciózus tervek szerint a következő években összesen ezer szenzort szerelnek majd fel városszerte.

Fény az éjszakában: átalakul az utcák világítása >>A kezdeményezést vezető Urban CCD vállalat igazgatója azonban ezen a ponton még nem állna meg. Az okosérzékelők nyújtotta lehetőségeket ugyanis szerinte még számos egyéb területen lehetne kamatoztatni; ki lehetne például építeni egy olyan rendszert, amely jelentősen hozzájárul a levegő minőségének javításához, összehangolja a gyalogosok és az autósok közlekedését, illetve jelzi, hogy dugó esetén hol nyerhetnek egérutat a vezetők. A szenzorok arra is alkalmasak, hogy a fogvacogtató téli időszakban irányítsák az utak sózásának munkálatait. Ennél persze vannak még vadabb ötletek is.

Charlie Catlett úgy képzeli el, hogy a jövőben a gyalogosok okostelefonjai már automatikusan begyűjtik majd Bluetooth-on keresztül az érzékelők által rögzített adatokat. A mobil pedig ezután megmutatja, hogy a késő éjszakai séta közben mely útvonalakat érdemes elkerülni, melyek a legjobban kivilágított szakaszok. A levegő összetételének folyamatos mérése pedig rávilágíthatna is arra, hogy a város egyes részein miért sokkal magasabb az allergiások és az asztmás betegek aránya. Egy intelligens fitnesz alkalmazástól eltérően továbbá nem kizárólag a megtett lépések számát lehetne nyomon követni, hanem azt is, hogy a gyalogos mekkora zajártalomnak és légszennyezettségnek volt kitéve a hét során.

A tervek közt szerepel az is, hogy a szenzorokba Bluetooth-modemeket építenek be. Az utcán sétálva a modemek úgynevezett pingeket küldenének a mobilokra, amelyek aztán válaszüzenetet továbbítanak az eszköznek, minden egyes telefont egy különálló személyként regisztrálva. Ez nagyban hozzájárulhat, hogy az utcai forgalmat a gyalogosok igényeinek megfelelően alakítsák, és el lehessen kerülni a cikk elején említett idegőrlő várakozást.

Biztonság az okosvárosokban: a felhőkben a megoldás >>A terv ellen több jogvédő is hevesen tiltakozott, szerintük ugyanis könnyű lehet a biztonsági rendszert kijátszani, így illetéktelen kezekbe kerülhet a felhasználók rengeteg személyes adata. Nyilvánvalóan senki nem szeretné, ha a Nagy Testvér minden lépését nyomon követné, de Charlie Catlett mindenkit azzal nyugtatott, hogy a rendszer még az IP-címeket sem jegyezné meg. Külön kiemelte, hogy a távoli megfigyelés és a kémkedés között óriási szakadék tátong, erről semmilyen esetben sem szabad megfeledkezni. A Bluetooth modemek ráadásul a statisztikai hivatalnak is hasznos segítséget nyújtanának egy-egy népszámlálás alkalmával.

Természetesen el kell ismerni azt is, hogy számtalan okosvárost szereltek már fel olyan érzékelőkkel, amelyek gyűjtötték az adatokat a környezetükből. Így például a hidakra rögzített szenzorok figyelmeztetnék a sofőröket, hogyha télen csúszósak az utak, az autóforgalomhoz szabhatnák a jelzőlámpák működését, és meg is bírságolhatnák a vezetőket, ha piroson hajtottak át. Mindössze egyetlen probléma van; ezek az adatok jelenleg jól el vannak zárva, és senki nem igazán tudja azokat hasznosítani. A nagy fordulatot a chicagói okosfejlesztés esetében az jelenti, hogy a városlakók interneten, egy nyílt forráskódú portálon keresztül is könnyedén hozzáférhetnek a szükséges információkhoz.

Forrás: Wired