Okos kormányzás teszi az okosvárost?

Kapcsolódó cikkek

Okos kormányzás teszi az okosvárost?

Okos kormányzás teszi az okosvárost?

közszolgáltatás

2 perc

A technológia életünk minden területére, így a városok üzemeltetésére és a helyi kormányzásra is hatást gyakorol.

Az intelligens irányítás az információs és kommunikációs technológia (ICT) által teremtett információalapú légkört is kihasználhatja a jobb kommunikáció és együttműködés érdekében.

Nem utolsósorban pedig az okos kormányzás még a jó kormányzást is hatékonyabbá teszi, de a többi között az oktatás, a biztonság, a közlekedés terén is előrelépést hoz, áll az elemzésben.

A smart governance kifejezés azt a folyamatot takarja, amikor a modern technológiák és az ICT felhasználásával mind az irányítók, mind pedig a lakosság számára kollaboratív, kommunikáción alapuló, transzparens és fenntartható környezet jön létre. Mindez négy különböző modellen alapulhat:

Kormányzati-állampolgári modell (Government to Citizen, G2C): a vezetés különböző médiumok – újságok, rádió, televízió és internet – használatával lép kapcsolatba a polgárokkal, és platformot biztosít nekik ahhoz, hogy kifejezhessék véleményüket a helyi döntésekkel és tervekkel kapcsolatban.

Kormányzati-üzleti modell (Government to Business, G2B): az önkormányzat a gazdaság fejlesztése érdekében a cégekkel kommunikál. Az üzleti szereplők közvetlenül jutnak információhoz az új irányvonalakról, adókról, szabályokról és hitelkeretekről.

Ezen felül az illetékesek az online üzleti gyakorlatokat is promótálják, melyekkel a vállalkozások időt és pénzt takaríthatnak meg, és valós idejű közérdekű információkhoz jutnak.

Kormányzati-kormányzati modell (Government to government, G2G): az irányítók és a kormányzati szervezetek, ügynökségek és hivatalok közti kommunikációt teremti meg.

Célja, hogy az ICT használatával integráljon minden kormányzati kommunikációs csatornát, így hozzon létre papírmentes, átlátható és fenntartható rendszert.

Kormányzati-alkalmazotti modell (Government to Employee, G2E): ezt használva a városi döntéshozók a munkavállalókkal és a cégekkel is kapcsolatot tarthat.

Az alkalmazottak személyes adatait, mint például a TB-számot, bankszámla-adatokat egy megfelelő adatvédelemmel ellátott adatbázisban tárolnak. 

A szervezetek a munkavállalókkal – a bérekkel, bankhitelekkel, az egészségügyi vagy a nyugdíjtervekkel – kapcsolatos tevékenységeket online végezhetik.

Cikksorozat további részeiben az e-kormányzás technológiai feltételeit és az azzal járó előnyöket részletezzük.

Forrás: