A Google Cardboard VR-szemüveggel világszerte számos helyen kísérleteznek már a tanárok: például az Expedition alkalmazás segítségével osztálykirándulásokat szervezhetnek a Kínai Nagy Falhoz vagy New Yorkba, anélkül, hogy elhagyták volna a tantermet.

Hátrányos helyzetű iskoláknak segít a Vodafone

A legfontosabb kulcsszó a motiválás. Ha a VR (virtual reality) és más viselhető technológia használatában jobban részt vesznek a diákok, mint a hagyományos szöveges vagy videós prezentációkban, akkor az várhatóan megnöveli az iskolák érdeklődését ilyen fejlesztések beszerzésében, a tanárok pedig így még kreatívabbá tehetik óráikat.

A Google Cardboard tökéletes eszköz lehet a kísérletezéshez, mivel a kartonpapírból hajtogatható szemüveg (természetesen okostelefon kell hozzá) a legolcsóbb. Arra valószínűleg még várni kell néhány évet, hogy olyan igazi VR-headsetek is megjelenjenek a tantermekben, mint például az Oculus Rift vagy a HTC Vive.

A kiterjesztett valóság (AR) is sokat lendíthet azon, hogy látványosabbá váljanak a tanórák. A Microsoft például már bemutatta a HoloLens technológiát a Minecraft játéknál. A megoldás ezen felül egy újfajta vizualizációs lehetőséget is biztosíthat: ahelyett, hogy a gyerekek könyvben olvasnának a vulkánokról, 3D-ben láthatnának egyet a terem közepén, az oktató pedig egyetlen kézmozdulattal félbevághatja azt és megmutathatja a belső folyamatokat is.

Egy másik viselhető headset is megjelent már néhány iskolában, ez pedig a Muse. Ez az agyhullám-érzékelő fejpánt képes mérni, hogyan reagálnak az osztály tagjai a különböző órákra. Ennek segítségével a tanárok például pontosabban láthatnák, miként érdemes tálalniuk az információkat, hogy azokat jobban megértsék a diákok.

Még beletelhet némi időbe, mire a viselhető technológia tényleg világszerte elterjed az iskolákban, de ahogy a fent említett példákból is látszik, a kísérletező kedv abszolút jelen van, és az eddigi tapasztalatok legnagyobb része pozitív.

Forrás: ReadWrite