Okosodó városok: hol állnak a legjobban a fejlesztések?
Okosodó városok: hol állnak a legjobban a fejlesztések?
2018. május 16.
Az Intel által támogatott tanulmány négy kulcstényező alapján állapította meg a top 20 város sorrendjét: górcső alá vették a mobilitást, az egészségügyet, a közbiztonságot és a termelékenységet.
A Juniper Research által végzett felmérés nyertese Szingapúr lett, amely mind a négy területen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és ezzel olyan városokat előzött meg, mint London, New York, San Francisco és Szöul.
Az „okosváros” fogalma mára egyre többeknek lehet ismerős. Olyan településekről van szó, ahol például internethez kapcsolódó szenzorok, intelligens mérők és -lámpák gyűjtik az adatokat, és a település informatikai rendszerei ezeket elemzik. A nagy mennyiségű adatok feldolgozása révén javul a helyi infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala, mindez pedig pozitívan befolyásolja a lakók életminőségét.
Windsor Holden, a cég kutatási és tanácsadási vezetője kiemelte: az elemzők hajlamosak az adatközpontú világ megteremtésének technikai alapjaira összpontosítani, holott nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, milyen előnyökkel jár a smart city-kben való lét. Az egymással összekapcsolt közösségek, önkormányzati szolgáltatások és folyamatok nagy hatással vannak a lakosság, helyi cégek mindennapjaira.
Intelligens városok világszerte
A tanulmány megállapította, hogy Szingapúr, Chicago, London, New York és San Francisco a világ vezető okosvárosai, amelyek integrálják az internetes technológiákat és a kapcsolódó szolgáltatásokat.
Szingapúr helyzete, mint a mezőnyben egyedüli városállam, és az ország „Smart Nation” kezdeményezése kiemelkedő lehetőséget biztosít számukra a kapcsolódó fejlesztések végrehajtásában. A felmérés szerint elismerésre méltó, hogy a változások milyen rövid idő alatt következtek be – ebből más városok is tanulhatnak.
Sameer Sharma, az Intel intelligens városok IoT-megoldásainak globális ügyvezetője úgy véli, hogy a városok a gazdasági tevékenység motorjai. Az egész iparág felelőssége, hogy még rugalmasabbá és tanulékonyabbá tegye a települések rendszereit. A várostervezők, a kormányzati tisztviselők, a magánvállalkozások, a gyártók, a szoftverfejlesztők és a startupok közötti partnerségek révén olyan intelligens városi ökoszisztémák alakulhatnak ki, amelynek nemcsak a lakosság életének javításához járulhatnak hozzá, de az ökológiai lábnyomot is csökkenhetik – emelte ki a szakértő.
A cikk folytatását itt olvashatja el.
Forrás: