A smart city technológiákhoz kapcsolódó befektetések az IDC piackutató intézet előrejelzése szerint 2018 és 2022 között várhatóan 16,8%-os növekedést mutatnak majd. Ez azt jelenti, hogy három év múlva a fejlesztésekre szánt összeg mértéke 35 milliárd dolláros szinten is mozoghat. Pedig ebben az elemzésben Japánnal nem is kalkuláltak.

A számok viszont így sem elhanyagolhatók, az előrejelzések szerint csak Szingapúr, Peking, Sanghaj és Szöul esetében 4 milliárd dollárral lehet számolni az idei évre vonatkozóan.

A kínai fejlesztések természetesen más országokat is megcéloznak. Az eddig „piacvezetőnek” számító hardverszegmens várhatóan a második helyre szorul majd, helyette ugyanis a szolgáltatói szektor növekedése prognosztizálható. Utóbbi esetén az ötéves időtartamra előrevetített összetett éves növekedési ráta (CAGR) akár 18%-os is lehet.

A prognózis szerint idén várhatóan az adatvezérelt közbiztonságra, a megújuló energiára és infrastruktúrára, az intelligens közlekedési megoldásokra, valamint az úgynevezett veszteség nélküli vízgazdálkodásra (non-revenue water management) és az intelligens közvilágítás kialakítására szánják a legjelentősebb összegeket.

Swati Chaturvedi, az IDC régiós vezető elemzője úgy véli, az ázsiai-csendes-óceáni térség az innovációk epicentruma. Véleménye szerint a régió kormányzatai elsősorban az intelligens(ebb) technológiai megoldásokba történő befektetésekre összpontosítanak. A megfelelő döntések meghozatalával pedig képesek kezelni a növekedést és az egyre több piaci lehetőséget.

Gerald Wang, a közvélemény-kutatási részlegének vezetője pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy 2018-at megelőzően az okosvárosok digitális átalakulásának követelményei jellemzően a felhőalapú megoldásokra épültek. Mára azonban a hangsúly az integrált és a határokon átnyúló csomópontok, valamit az összekapcsolt ökoszisztémák – például a közlekedés és a közbiztonság – felé tolódott el.

„Az intelligens edge (peremhálózati) adatátviteli technológia az okosvárosok fejlődésének új szakaszát nyithatja meg. Ahogyan egyre biztosabb számítások végezhetők ezek segítségével, úgy használhatók a felhőplatformok egyre inkább egyfajta hálózati számítástechnikai architektúraként. Ezzel sokkal inkább irányíthatóvá és optimalizálhatóvá válnak az adott település egyébként egymástól eltérő számítástechnikai megoldásai, elősegítve ezzel a város automatizálását” – tette hozzá.