A felsőoktatás versenyszférával, és azon belül is az ipari vállalatokkal való kooperációja Győr városában mindig is nagyon erős volt. Elég csak a Rábára gondolni, vagy később, 1993-tól kezdve az Audi működése is mindjobban összefonódott az akkoriban még főiskolaként működő, ma már Széchenyi István Egyetemnek hívott intézménnyel.

Az egyetemi modellváltással ezek az együttműködések szintet léptek: az oktatási intézmények az ipar részére képeznek szakembereket, miközben képesek megtalálni a megfelelő válaszokat az ipari cégek igényeire. Egy ilyen szerencsés csillagzat alatt jött létre az ABZ Innovation Kft., a Széchenyi István Egyetem, az MIB Invest tőkebefektető és az ABZ Drone együttműködésében – magyarázza az egyetem hasznosító vállalkozásának, az Uni Inno Kft.-nek az ügyvezetője.

Tömöríteni kell a tudást

Dósa Gábor szerint ahhoz, hogy az egyetem igazán hatékonyan tudjon együttműködni a piaci cégekkel, jelen esetben a hosszú ideje drónokat fejlesztő ABZ Drone társasággal, össze kell fogni, egy mederbe kell terelni az egyetemi erőforrásokat. Ezért a Széchenyi István Egyetemen kompetenciaközpontokat hoztak létre, amelyek egyfajta mátrixszervezetként az akár teljesen más kampuszon lévő karokon, szakokon átívelően egyesítik az egyetemi szürkeállományt – a gépészmérnököktől a villamosmérnökökön át az informatikusokig a piaci igényekhez illeszkedve.

A kompetenciaközpontok rendelkeznek saját fejlesztő erőforrással is, de vannak olyan szakemberek, akik a hagyományos kari, tanszéki struktúrából dolgoznak be – teszi hozzá a drónpiaci együttműködésben kulcsszerepet betöltő Digitális Fejlesztési Központ vezetője. Ezeknek a központoknak az a szerepe, hogy megtalálják annak a hatékony módját, hogy miként lehet a digitalizáció, az IoT és a vezeték nélküli kommunikáció területén az egyetemi infrastruktúrát, szürkeállományt bevinni egy ilyen együttműködésbe. A piaci termékfejlesztéseket le kell fordítani a tudomány nyelvére, és meg kell határozni az új tudományos-technológiai fejlesztési irányvonalakat – magyarázza Drotár István.

Permetező drónnal a világpiacra

Az együttműködés egyik húzóterméke a LIQUIDATOR 10 permetező drón lesz, amellyel az agrárium szereplőit és a precíziós gazdálkodás területét célozzák meg. Nem feltétlenül Magyarországon várható elsőként a piaci bevezetés, mert idehaza a szabályozások még nem engedik meg, hogy folyadékot juttassanak ki a pilóta nélküli repülő eszközökből. Ezért sokkal inkább Afrikában vagy a Távol-Keletben lehet gondolkodni, de a Fülöp-szigetekről is érkezett már komoly megkeresés a permetező drón iránt.

További részletekért olvassa el a Trend FM cikkét, vagy hallgassa meg Imre Lőrinc interjúját, aki Dósa Gáborral, a Széchenyi István Egyetem hasznosító vállalkozásának, az Uni Inno Kft.-nek az ügyvezetőjével és Drotár Istvánnal, az oktatási intézmény Digitális Fejlesztési Központjának vezetőjével beszélgetett!