A konzorcium tagjai a brazil székhelyű Salberg és Proteres Participações közvilágítási vállalat, a HTI IoT cég, valamint az Arc és a Green Luce tanácsadó cég. A társulás 1,4 milliárd brazil real (256,5 millió amerikai dollár) értékű pályázatot nyert közvilágítási projektjének megvalósítása céljából.

Ennek keretében 450.000 intelligens utcai lámpát, 5.000 WiFi-hotspotot, 4.000 hulladéktárolóba helyezett szenzort, 6.000 közlekedési lámpát és 10.000 kamerát telepítenek Brazília második városának „felokosításához”. Az ST Engineering platformjai 300.000 közvilágítási lámpa csatlakoztatását, valamint mintegy 25.000 készülék és szenzor WiFi-hotspotokon keresztül történő irányítását teszik lehetővé.

A fejlesztések a többi között a a hulladékkezelésében és a forgalmi torlódások azonosításában is segítenek. Az infrastruktúra üzemeltetéséhez és karbantartásához szükséges szolgáltatásokat a vállalat tíz éven keresztül biztosítja.

A programot az amerikai nemzetközi fejlesztési pénzügyi társaság (DFC) finanszírozza. A célok között szerepel az energiahatékonyság, a kapcsolódó szolgáltatások minőségének javítása és a nagyobb biztonság megteremtése.

A tervek szerint Brazíliában 18,5 millió utcai lámpa segíti az országot abban, hogy eleget tehessen a párizsi éghajlatvédelmi egyezményben meghatározott céloknak. Az ebben foglaltak szerint 2030-ig 10%-os energiahatékonyság-növekedést kell biztosítani a villamosenergia-szektorban.

Yan Herreras Yambanis, a Smart Luz pénzügyi részlegének alelnöke elmondta, az állami- és magánszféra együttműködésével létrejött (PPP) program a legnagyobb latin-amerikai integrált okosváros projektet jelenti.

A Climate Policy Initiative (CPI) szerint az energiahiány az aszályok miatt is kritikus tényező Brazília életében. A kormány és az érdekelt felek azonban eddig nemigen törekedtek a változásra, a megfelelő intézkedések hiánya pedig az elmúlt években gyakorlatilag megbénította a piacot.

Amint arra a CPI felhívja a figyelmet, a dél-amerikai országban az energiahatékonysági fejlesztések többsége a meglévő ágazati problémákra, így az energiaigény kielégítésének korlátaira és a megcélzott lakossági fogyasztók csúcsidőszakaira irányul. Ugyanakkor a közvilágítás és az ipar valószínűleg optimalizálni és csökkenteni tudja a felhasználást, valamint lehetővé teszik a terjeszkedést a megújuló portfóliókból is. 

A jövőben mindenképpen növelni kell az ágazaton belüli finanszírozást és bővíteni kell a támogatások körét, ha Brazília el akarja érni üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó céljait.