Digitális áttörés az egészségügyben

Kapcsolódó cikkek

Digitális áttörés az egészségügyben

Digitális áttörés az egészségügyben

IoT Podcast

22 perc

A tavalyi évben soha nem látott mennyiségű egészségügyi okoseszköz került piacra, ráadásul számtalan tudományos publikáció is megjelent a témában – emelte ki Meskó Bertalan orvosi jövőkutató az M2M Zóna rádióműsorban.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

„Soha ennyi tudományos publikáció nem jelent meg arról, hogy a digitális eszközök mennyiben használhatók a mindennapi egészségügyben vagy a praktizálásban, mint a tavalyi évben. Azért fontos ez a tendencia, mert a páciens és orvos meggyőzése az adott készülék használatáról csak egy dolog, a másik, még fontosabb terület annak bebizonyítása, hogy ezek a fejlesztések akár a betegségek megelőzésében is tudnak segíteni. Most már elmondható, hogy vannak olyan okoseszközök, amelyekhez orvosi, klinikai és tudományos tapasztalatok is kapcsolódnak, sőt adatok, bizonyítékok vannak arra, hogy valóban hasznossá válhatnak a mindennapi egészségügyben. Ez a legfontosabb változás az elmúlt pár évet tekintve” – összegezte a szakember.

„A fitneszkarórák izgalmasabbak, vékonyabbak, kényelmesebbek lettek, de ezek csupán a felhasználóbarát szempontból fontosak. Sokkal jelentősebb kérdés, hogy miként tudjuk ezeket beilleszteni az egészségügyi rendszerbe. Az tapasztalható, hogy a proaktív páciensek oldaláról könnyebb behozni ezeket az új technológiákat, ezért inkább egyelőre a diagnosztika, az egészséges életmód területén, és nem a betegségmenedzsmentben látunk hasznos okoseszközöket” – tette hozzá Meskó Bertalan.

Szerinte a szenzorok világánál sokkal izgalmasabb a nagy mennyiségű adatok összegyűjtése és feldolgozása, a Big Data. Az egészségügyben eddig is rengeteg adat keletkezett, de nem strukturáltan történt ez, így a hatalmas adatbázisokat nem lehetett elemezni és egy platformra hozni. Ha egy másik, hagyományosan adatvezérelt területet nézünk, akkor például egy repülésirányító mindent lát egyszerre, és nagyon jó döntéseket tud hozni, mert algoritmusok által van támogatva, ez eddig az egészségügyben hiányzott.

„Az orvosoknak a kollégákkal való konzultációra van legfeljebb lehetőségük, de arra például nem, hogy a páciensük laborértékeivel és életmódjával rendelkező másik egymillió embernek az adatait lássák egyben, és megnézhessék, hogy mi történt velük öt éven belül. Úgy gondolom, hogy ennél jobb meggyőző tényező nem lesz a páciensek számára” – emelte ki az orvosi jövőkutató.