Ha egy vállalkozás nem tart lépést az innovációs hullámmal, lemarad versenytársai mögött, ugyanis az IoT, illetve a gépek közötti kommunikáció behozhatatlanul javíthatja a folyamatok hatékonyságát. A mobiltechnológiának, a szélessávú internetnek vagy a felhőalapú megoldásoknak köszönhetően napjainkra a legtöbb iparág digitalizálódott, de a fejlődés nem minden szektorban hasonló ütemű.

Nemzetközi és hazai trendek

Bár a technológiai változás globális szinten elindult, az európai országok lassabban veszik át az újításokat, mint a komolyabb kutatás-fejlesztési háttérrel rendelkező ázsiai gazdaságok. Magyarország ugyan nincs lemaradva az európai versenyben, de vállalati és edukációs szempontból egyaránt előrelépésre van szükség ahhoz, hogy valóban profitálni lehessen az IoT-ből.

Dojcsák Dániel, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) tartalomigazgatója elmondta: Magyarországon a gépgyártásban és a mezőgazdaság területén kezdték el a leggyorsabban átvenni a vállalkozások az innovatív technológiákat. A gépgyártásban az egymással interneten keresztül kommunikáló eszközök és szenzorok forradalmasították a gyártást, a készletek nyomon követését és a logisztikát – a folyamatok automatikussá tételével. Érdekes gyakorlati példákat lehet említeni az agrárium világából, ahol az okostraktorokról már nem jövő időben beszélnek a gazdák.

A járművekbe olyan automata vezérlő- és szenzorrendszert szereltek, amelynek segítségével néhány centiméterre pontosan meg lehet határozni, hogy a traktor pontosan hol szántsa fel a földet vagy ültesse el a magokat, hol forduljon el, mit kerüljön ki. Egy modern traktor 15 km/h-s sebességgel képes haladni, mégis pontosabban felméri környezetét, mint a kakasülőn zötykölődő vezető tenné. Így egyetlen nap alatt emberi közreműködés nélkül 100 hektár földet tud bevetni egy eszköz, ráadásul éjszakára se kell megpihennie.

Egy táblagépről egyszerre akár 4-5 járművet is tud irányítani egy képzett kezelő. Csak azáltal, hogy a sorok végén a fordulót pontosan végzi el az algoritmus, 30 százalékos hatékonyság-javulást érhetnek el a gazdálkodók, így spórolhatnak a vetőmaggal. Az M2M (machine-to-machine) és IoT (Internet of Things) térhódítását itt jól mutatja, hogy a hazai piacon az egyik vezető agrárvállalat eladásainak 12 százaléka szoftverekből és informatikai megoldásokból származik, pedig eredendően gépek és vetőmagok értékesítése a profilja.

Mit javasol az IVSZ?

A szövetség megvalósíthatósági tanulmányában két kulcsterületet emelt ki. Szerintük létre kellene jönnie Magyarországon egy inkubációs rendszernek vagy kompetencia központnak: kifejezetten azon cégeknek számára, amelyek nem járatosak az informatikában. A vállalkozók a fórumon megoszthatnák fejlesztési ötleteiket és az igényeiket, valamint egyeztethetnének a mérnökökkel, hálózati szakemberekkel és befektetőkkel is. A problémákat nem az informatikus vállalatok látják, hanem a különböző iparágak saját szakértő vállalkozásai. Az igények, lehetőségek innen származnak, az informatikai cégek pedig a megoldásokat, válaszokat tudják szállítani, a siker így egy közös produkció.

Az innovációs hullámhoz továbbá a szabályozói oldalon is fel kellene zárkózni, hiszen a technológiai fejlődés hatására új iparágak és piacok jönnek létre, illetve elmosódnak a meglévő határok.

Hallgassa meg az interjút!