Mindenki profitálhat a Narrowband-IoT fejlesztésekből

Mindenki profitálhat a Narrowband-IoT fejlesztésekből

Mindenki profitálhat a Narrowband-IoT fejlesztésekből

M2M Zóna.fm

2 perc

A keskenysávú NB-IoT egy kis teljesítményű és nagy hatótávolságú (Low-Power Wide-Area - LPWA) vezeték nélküli technológia.

A teljes adást itt hallgathatja meg:

Szamosi Szabolcs, a CASON Mérnöki Zrt. vezető fejlesztője az M2M Zóna műsorában elmondta: az ismertebb GPRS-sel hasonlítaná össze a keskenysávú hálózatokat. Sokan emlékezhetnek rá a belépő internetező korszak idejéből, hogy a mobiltelefonok kijelzőjén látható volt a GPRS is.

A General Packet Radio Service egy csomagkapcsolt, IP-alapú mobil adatátviteli technológia. A GPRS arra volt kiélezve, hogy gyors adatforgalmat lehessen rajta bonyolítani, például a weboldalak pillanatok alatt megnyithatók legyenek. Ugyanakkor az adatátvitel energiafelhasználása nagy volt.

„Igény mutatkozott arra, hogy a távközlési cégek kialakítsanak egy olyan technológiát is, amely ennek az ellentettje. Az NB-IoT lényege, hogy kis adatforgalmat küldünk, nagyon kevés energiaigénnyel, ezáltal nagyon hosszú elem-élettartamot lehet biztosítani a különböző eszközök, akár kütyük számára. Ez utóbbira utal a NarrowBand-IoT nevében az Internet of Things (Dolgok Internete) is” – fejtette ki Szamosi Szabolcs.

Az NB-IoT fő célterülete a Machine-to-Machine (M2M), vagyis a gépek, eszközök közötti kommunikáció.

Win-win fejlesztés

A Narrowband-IoT nevében a narrow tehát a keskeny sávra utal, és a technológia némi párhuzamba vonható a rádiófrekvenciákkal is. „A Trend FM és más rádiócsatornák nem zavarják egymást, mivel megfelelő távolságra vannak egymástól a frekvenciasávok. Egy ügyes megoldással a távközlési cégek, GSM szolgáltatók is ezt használják ki, amikor az egymástól messze lévő frekvenciák közé az alacsony adatviteli lehetőséget kiaknázva létrehozták a narrowband sávokat” – magyarázta a szakember.

Szamosi Szabolcs szerint az NB-IoT win-win megoldásnak számít, hiszen a megvásárolt frekvenciákon a meglévő bázisállomások szoftveres frissítésével megoldható az új technológia. Ezzel egyszerre nyernek a felhasználók és a szolgáltatók is.

Kérdésre válaszolva elmondta: inkább a 800 MHz körüli sávokat érinti ez az adatátviteli megoldás. Ennek az is az előnye, hogy az alacsonyabb frekvenciájú rádióhullámok sokkal jobban terjednek - olyan területeken is, ahol gyengébb a térerő. Így például mezőgazdasági területeken (szántóföldeken, erdőségekben) is jól alkalmazható, de akár segélyhívásra is felhasználható lehet.  

Kik használják?

Mivel még most induló technológiáról van szó, így várhatóan az elején ipari jellegű lesz a felhasználás. Például a távadatgyűjtésben, mérésadatgyűjtésben az energiaszektor – gázipar, távhő- és áramszolgáltató – is alkalmazhatja.

A CASON vezető termékfejlesztője szerint az ipari felhasználást követően a személyi felhasználás is felfuthat a következő években. Például riasztórendszerek vagy akár az épületekben elhelyezett szenzorok is ilyen adatátvitelt fognak használni. Ezek autonóm eszközök lesznek, ami itt azt jelenti, hogy bárhová elhelyezhetők. Az épülettervezésnél tehát nem feltétlenül kell előre rögzíteni, hogy melyik eszközt vagy szenzort hová szerelik fel.

További részletekért hallgassa meg a Trend FM műsorát!