6 érdekesség a Dolgok Internetéről
6 érdekesség a Dolgok Internetéről
2016. február 11.
A Cisco korábbi jóslata, miszerint a „minden a hálón” – Internet of Everything – napról napra egyre közelebb kerül a megvalósuláshoz, végül beigazolódhat.
Általánosságban véve az innovációban, de különösképpen a technológiai megújulásban úttörő szerepet játszó kutatók mindig újabb csúcsok meghódítására törekednek, emellett igyekeznek megdönteni a korábbi rekordokat. A szakértők a hétköznapi tárgyakat összekapcsoló Dolgok Internetét (Internet of Things, IoT) tartják a legtöbbet ígérő trónkövetelőnek az összes szegmenst figyelembe véve.
2016 során a mostani jóslatok szerint legalább 39 százalékkal több intelligens tárgy és készülék áll majd egymással kapcsolatban a világhálón keresztül, mint 2015-ben. Így most igazán aktualitást nyert, hogy feltegyünk 6 érdekes kérdést, amely a Dolgok Internetéhez kötődik:
1. Mikor született meg a kifejezés?
Az Internet of Things szófordulat először Kevin Ashton RFID-szakértő egyik prezentációjának címe volt 1999-ben, amikor előadást tartott a Procter&Gamble-nek, arról, hogy használhatja a vállalat a rádiófrekvenciás azonosítást az ellátási csatornáiban.
2. Mennyire számít népszerűnek?
Bár sokak számára meglepő lehet, de az IoT kifejezést többnyire az egyes iparágakban használják szakzsargonként. A terminológia még nagyon messze áll attól, hogy szélesebb körben, a hétköznapokban is elterjedtnek számítson. Kitűnő bizonyíték erre az Accenture felmérése, amelyben a válaszadók 87 százalékának halvány fogalma sem volt arról, hogy mit jelent a Dolgok Internete.
3. Mi volt az IoT első fogyasztói felhasználása?
Az Intel összesítése szerint 1974-ben a bankautomaták lettek az első, internetre csatlakozó készülékek, melyek kifejezetten hétköznapi használatra készültek. Érdemes azért megjegyezni, hogy a berendezések 1969-ben még hálózattól független eszközökként debütáltak, a felhasználók pénzt vehettek fel a segítségükkel a bankjuktól. Tíz évvel később aztán elindult az a rendszer is, amely lehetővé tette az információcserét a pénzintézetek között.
4. Mikor fogyunk ki az IP címekből?
Az IPv6 protokollt azért hozták létre, hogy túlszárnyalja és továbbfejlessze a kissé elavultnak számító IPv4-et, amelyet akkor kezdtünk el használni, amikor az internet még gyerekcipőben járt. Ekkor még nem gondolták, hogy a rendelkezésre álló körülbelül négymilliárd címnél többre lesz szükség.
A szakértői jóslatok szerint viszont az IPv4-ben elérhető IP-címek a következő 15 évben elfogynak, a tengerentúlon már most egy milliárd IP-cím van forgalomban. Az EDN Network szakértője, Steve Leibson így érzékeltette az IPv6 jelentőségét: az új protokoll révén a világon minden egyes atomhoz 105 különböző IP-címet lehet majd hozzárendelni.
5. Mikor lesz több eszköz a Földön, mint ember?
Valójában ez már jó pár évvel ezelőtt bekövetkezett. Annak ellenére, hogy a Dolgok Internete kifejezés még nem terjedt el széles körben, jelenléte tagadhatatlan. A Cisco beszámolója szerint 2008-ban világszerte már több egymáshoz kapcsolódó készülék volt világszerte forgalomban, mint ahány ember van a Földön.
6. Mi a sorsa ennek a sokmilliárd kütyünek?
A Forbes kiadványában Bernard Marr kiemelte, hogy a viselhető kiegészítőket vásárlók harmada hat hónapon belül megfeledkezik róla. Más tanulmányok még ennél is borúlátóbbak, és azt állítják, hogy az okoseszközök fele végzi egy fiók mélyén, vagy kerül ismét kalapács alá az eBay-en.