A Dolgok Internete benyújtja a számlát

A Dolgok Internete benyújtja a számlát

A Dolgok Internete benyújtja a számlát

még több IoT

2 perc

Több területen is komoly előrelépésre van szükség ahhoz, hogy a Dolgok Internete kiteljesedjen, nagy kérdés, hogy vajon ki fogja állni a fejlesztések költségeit.

Bár az ezredforduló óta egyre többet hallani a Dolgok Internetéről (Internet of Things), de az IoT körüli felhajtás az utóbbi időszakban erősödött fel. Bár a felhasználókról adatokat gyűjtő, egymással kommunikáló eszközök számos biztonsági aggályt is felvetnek, és ma még hiányoznak a gyártókra vonatkozó egységes szabványok, az új innovációs hullám lassan életünk minden területére beszivárog – szinte észrevétlenül.  

Ahhoz azonban, hogy a Dolgok Internete kiteljesedjen, ki kell épülnie azoknak a hálózatoknak, amelyek biztosítják az összekapcsolt tárgyak közötti megfelelő információcserét. A meglévő wifi, illetve 3G/4G mobilhálózatok ugyan elbírják a terhelés egy részét, ugyanakkor az IoT felépítése nagyban különbözik majd az embereket összekötő világhálóétól.

Adat és adat közötti különbségek

Ideje új nézőpontból közelíteni az IoT-hez >Ha például valaki letölt egy HD-filmet, akkor az több gigabájtot emészt fel, mint amikor egy autó üzenetet küld a parkolóhelyen található érzékelőnek, ami mindössze néhány bájtos adatforgalmat jelent. Az alapvető különbség azonban a két eset között, hogy a filmet csupán egyszer kell letölteni, viszont előfordulhat, hogy a sofőrnek több száz szenzorral kell kapcsolatba lépnie, míg talál egy üres helyet.

Ezek az egyedi tranzakciók önmagukban véve minimális értéket képviselnek, és üzleti szempontból ez az igazi kihívás – mondta a Gartner piackutató elemzője a The Telegraph-nak. A távközlési szolgáltatók számára az az alapvető kérdés, hogy építsék fel azt az infrastruktúrát, amely lehetővé teszi, hogy egy időben több milliárd intelligens eszköz továbbítson egymás közt néhány bájtos adatokat. „Jelenleg ugyanis nincs senki, aki kifizetné a számlát, és azt is figyelembe kell venni, hogy a meglévő modellek nem képesek ellátni ezt a feladatot” – véli Steve Prentice.

Az Egyesült Királyság kommunikációs szabályokat kidolgozó ügynöksége, az Ofcom épp ezért azon dolgozik, hogy elegendő frekvenciát, illetve hálózati címet szabadítson fel az IoT-készülékek számára. Fontos szerep jut a távközlési és internetes szolgáltatóknak is, és annak, hogy ezek a vállalatok mekkora összegeket hajlandóak beruházni az M2M- és IoT-technológiába.

Ragyogó jövő előtt áll a Dolgok Internete >>A válasz tehát arra a kérdésre, hogy ki fog fizetni a Dolgok Internetéért, főként attól függ, hogy ki húz belőle hasznot. Ha például az Internet of Things esélyt ad a mobilszolgáltatóknak arra, hogy innovatív új szolgáltatásokkal lépjenek piacra, és ezzel pótlólagos bevételi forrásra tegyenek szert, akkor néhányan vitathatják azt, hogy miért ne ezen vállalatoknak kellene viselniük a járulékos költségeket.

Mindeközben a csatlakoztatott eszközöket előállító cégek bőséges mennyiségű új adathoz jutnak a fogyasztóikról, amit többi között arra is felhasználhatnak, hogy személyre szabottabbá tegyék a hirdetéseket és a reklámokat. „Ha ezeket az információkat megfelelő módon kezelik, akkor a kisebb vállalkozások vezetői rálátást kapnak arra, hogy a vásárlók hogyan kommunikálnak a berendezéseikkel, ezáltal a piaci igények szerint alakíthatják a kínálatukat” – mondta Colin Calder, az intelligens technológiai rendszereket tervező PassivSystems vezérigazgatója.

Ha érdekli a téma, olvassa el cikkünk első részét is! >>

Forrás: The Telegraph