Nagyon nehéz ugyanis pontosan definiálni, mit is jelent az Internet of  Things, vagy közkeletű rövidítéssel az IoT. Végül is a világháló mindig különféle „dolgokból” állt össze. Viszont hogyha nem tudjuk meghatározni ezt a kifejezést, hogy alkothatnánk világos képet a piac méretéről és a jövőbeli növekedési lehetőségekről? Ideje tehát leszámolni a téveszmékkel és megvizsgálni a legújabb előrejelzéseket.

Először is, mit jelent pontosan a Dolgok Internete?

Az elmúlt 20 év során alapvetően az emberek közötti kommunikáció határozta meg és tartotta mozgásban az internet működését. De az IoT körüli felhajtás jól mutatja, hogy mostanra egyre nagyobb szerep jut az emberek, illetve okosgépek közti kapcsolatnak. A Dolgok Internete lényegében tehát a hétköznapi használati tárgyakat és intelligens berendezéseket köti össze a világhálón, így az eszközök képesek adatokat továbbítani egymásnak emberi beavatkozás nélkül. A folyamat motorja az M2M (machine-to-machine), vagyis a gépek közti kommunikációra épülő technológiák alkalmazása.   

Érdekes viszont megfigyelni, hogy a fejekben egyelőre teljes zűrzavar uralkodik azzal kapcsolatban, milyen változást is jelent mindez a hétköznapok során. Az információs technológiákat kutató IDC alelnöke, Vernon Turner szerint, hogyha 20 embert megkérdeznének, akkor egészen biztos 20 különböző válasz születne, hogy mit is takar pontosan ez a kifejezés. Az intézet tavaly 400 vállalatvezető körében végzett kutatást, hogy szerintük mit jelent a Dolgok Internete. A kapott válaszok nagyon széles skálán mozogtak; volt aki okoseszközöket – járműveket, intelligens hőszabályzókat vagy otthoni biztonsági rendszereket – említett, míg mások a kihívásokra – biztonsági aggályok, megfelelő adatkezelés fontossága, hálózati lefedettség – hívták fel a figyelmet.

Tehát mekkora durranás a Dolgok Internete?

IoT: jóval több, mint puszta divathóbort >>Vegyük hát alapul azt a definíciót, hogy az IoT egy olyan gyűjtőfogalom, amely olyan megoldásokat foglal magában, melyekkel a készülékek által összegyűjtött adatok segítségével valami hasznosat lehet létrehozni. Londonban például a busz értesítőt küld a megállónak, (és az ember okostelefonjának) hogy mikor várható az érkezése, és a kerékpárkölcsönző is informál arról, hogy éppen mennyi bringa szabad. Az IDC számításai szerint már 19 milliárd intelligens szenzor működik világszerte, és 2012-ben a piac értéke megközelítette az 5 billió dollárt.  

Ez a döbbenetes összeg nem csupán az érzékelőkkel kapcsolatos költségekből áll össze. Beletartoznak a különböző hálózatok, intelligens rendszerek, analitikai megoldások és biztonságtechnikai fejlesztések. Egy internetre csatlakozó okos hőszabályzó esetében ugyanis egyrészt szükség van a hálózati kapcsolatra, egy olyan rendszerre és szolgáltatásra, amellyel irányítani lehet a készüléket, illetve egy olyan biztonsági megoldásra, amely megvédi az eszközt a hackertámadástól. Az IDC most azt vetíti előre, hogy 2020-ra az iparág piaci értéke elérheti akár a 9 billió dolláros szintet is.

A Dolgok Internete és a big data, illetve az üzleti intelligencia találkozása

Valójában mi is a legmeggyőzőbb érv a Dolgok Internetébe történő befektetések előmozdítására? A fogyasztók szemszögéből nézve eléggé nehéz egyetlen külön fejlesztést kiemelni, az egészségi állapot és az otthonok biztonságának nyomon követésére például egész biztosan a jövőben is számos intelligens technológia lát majd napvilágot. Ahol viszont az IoT tényleg forradalmi változásokat hozhat, az az üzleti intelligencia területe.

Küszöbön az adatelemzési boom >>Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a Dolgok Internete nem egy elszigetelt jelenség, hiszen a folyamat során hatalmas mennyiségű információ, „big data” jön létre. Nincsen túl sok értelme ugyanis 19 milliárd készüléket szenzorokkal ellátni, ha az érzékelőkből származó információkat nem továbbítják, tárolják és elemzik a későbbiekben. Az adattudósok pedig igyekeznek lépést tartani az új trendekkel; a NetApp szakértője, George Kurian például így fogalmazott a Cisco tavaly megrendezett konferenciáján:

„A Dolgok Internetével összefüggésben elsősorban az egymással kommunikáló intelligens készülékekről lehet hallani. Én viszont szeretném felhívni a figyelmet az emberi zsenialitásra is, amelyet az adattudósok képviselnek, ugyanis ők azok, akik valójában meghatározzák a piac növekedését.”

Az adattudós tehát lényegében a Dolgok Internetének emberi koreográfusa; neki kell megtalálnia a hatalmas mennyiségű adathalmazban a vállalatok számára a leghasznosabb információkat. Ezért kiemelt jelentőségű az összekapcsolhatóság és az információk megfelelő tárolása. A kisebb, tárhellyel nem rendelkező gépek önmagukban még nem árulnak el sokat, de az ezekből származó információkat a többi adattal összehasonlítva már ki lehet szúrni a kialakuló piaci trendeket, sőt akár előrejelzéseket is lehet gyártani.

Apró betűs rész: mennyire felkészült a vállalkozása?

Az IDC kutatása rávilágított, hogy a megkérdezett cégvezetők fele még sohasem mérlegelte, hogy mekkora kiadásokat spórolhatna meg a Dolgok Internete révén. Bár ezen talán nem érdemes meglepődni, hisz az IoT egyelőre még ingoványos talaj, a jövőbeli növekedési irányok szintén kialakulóban vannak. Ennek ellenére a vállalati stratégia kialakításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni az Internet of Things jelentőségét, és feltenni azt a kérdést, hogy az intelligens érzékelőkből származó adatok milyen versenyelőnyhöz juttathatják a céget, milyen gyakorlati haszonnal járnak a társaság szempontjából.

Forrás: Forbes