Amikor George Osborne brit pénzügyminiszter márciusban, a költségvetésről tartott beszédében megemlítette a Dolgok Internetét, akkor ez kicsit ahhoz hasonlított, mintha egy nagypapának próbálnák elmagyarázni az unokái, hogyan működik egy okostelefonos alkalmazás. De vajon a tárcavezető valóban tisztában van azzal, hogy miről is beszélt? – tette fel a kérdést a The Guardian-ben megjelent cikkében Marc Ambasna-Jones szakújságíró.

Továbbra is a magánszektor marad az IoT úttörője >>Azóta, hogy a 90-es években a politikusok információs szupersztrádának nevezték az internetet, még egyetlen technológiát sem fogadott annyi derültség, mint az IoT-t. A brit kormány ennek ellenére most 40 millió fontos összeget különített el a büdzsében a hétköznapi használati tárgyakat a világhálón összekötő fejlesztésekre.

Mekkora változásokat hoz az IoT?

A valóság az, hogy a Dolgok Internete már most is hatással van a hétköznapokra. A Gartner piackutató összesítése szerint jelenleg 4,9 milliárd egymással kommunikáló eszköz van forgalomban világszerte, és 2020-ra ez a szám 25 milliárdra emelkedhet. De egész pontosan milyen készülékekről is beszélünk?

„Ne csak a hűtőszekrényekre gondoljunk” – mondja Will Franks, aki 2013-ban 204 millió fontért adta el az Ubiquisys negyedik generációs, vezeték nélküli technológiákkal foglalkozó céget a Ciscónak. A szakértő – aki segített a „Vezeték nélküli IoT Fórum” (Wireless IoT Forum) létrehozásában is – számos olyan kapcsolódási pontot említett, ahol a fogyasztók már napjainkban is találkozhatnak az intelligens technológiákkal.

A biztosítótársaságok például csökkenthetik a díjaikat azáltal, hogy az ügyfelek vagyontárgyait folyamatosan szemmel tartják. Will Franks a sort az okosotthonokban lévő háztartási készülékekkel, orvosi eszközökkel és a járművek karbantartását szolgáló berendezésekkel folytatta, ugyanakkor egyáltalán nem hozta szóba a robotokat vagy a közösségi oldalakat.

A GSMA előrejelzése szerint viszont a jövő háztartásaiban már az egymással összekapcsolt robotok is megjelennek. És mi a helyzet a Facebook-kal? Az egyik legnépszerűbb közösségi oldalt üzemeltető vállalat a The Register információi szerint hamarosan piacra dobja saját szoftverfejlesztői platformjait, amelyeken a Dolgok Internetéhez kapcsolódó alkalmazásokat és készülékeket lehet majd tervezni. Úgy tűnik tehát, hogy az otthoni hőmérsékletet szabályozó Nest, illetve a Hive berendezései még csak a kezdetet jelentik.

Mit nem szabad a világhálóra kapcsolni?

„Az emberi lényeket” – válaszolta mosolyogva Chi Onwurah, a Brit Munkáspárt tudományos árnyékminisztere, amikor egy diák azt kérdezte tőle, egyetért-e azzal, hogy nyomkövető eszközöket tegyenek a gyerekekre. A politikus ugyanis úgy véli, hogy ez komoly személyiségi jogi és adatvédelmi aggályokat vetne fel.

IoT: leáldozhat a guglizás korszaka? >> Will Franks szerint is nagyon óvatosnak kell lenni abban a tekintetben, hogy milyen készülékeket kapcsolnak egymáshoz az internet segítségével. Olyan eszközöket nem szabad a világhálóra csatlakoztatni, amelyek adott esetben veszélyeztetik a nemzetbiztonságot. A szakértő példaként említette Stephen Hawking neves elméleti fizikus nemrégiben elhangzott vészjósló kijelentését, miszerint a mesterséges intelligencia fejlődése az emberi faj végét jelentheti.

Az IoT az interneten keresztül fog működni, vagy létrejön egy külön hálózat?

A különféle vezeték nélküli és hálózati szabványok közötti interoperabilitás kérdése még mindig komoly kihívást jelent, és az iparági szakértők jelenleg is gőzerővel dolgoznak a megoldáson. A szakértő úgy véli, hogy a fejlesztőknek szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy egységes szabványokat hozzanak létre, ellenkező esetben az ipar nagyon töredezett maradhat.

„A Dolgok Internete számtalan módon kapcsolja majd egymáshoz a használati tárgyakat – szó lehet vezetékes internetkapcsolatról, wifi-hálózatról, NFC-ről, mobiltechnológiáról vagy akár a Zigbee-ről. Ezeket a megoldásokat érdemes ötvözni, kombinálni egymással, attól függően, hogy a berendezéseknek milyen feladatot kell ellátniuk”. Ebből a szempontból tehát alapvető fontosságú a különféle szabványok közötti átjárhatóság, vagyis az interoperabilitás megteremtése, ami Will Franks szerint valamennyi gyártó közös érdeke, amelyik szeretne labdába rúgni a piacon.

Forrás: The Guardian